121037. lajstromszámú szabadalom • Hőkezelt üvegáru és eljárás annak előállítására
181 121037. Innen van az, hogy magas hőfokról ].edermesztett üvegben -- mint az az üveg hőkezelésénél szokásos volt — a merevség oly rohamosan nő, hogy a meg-6 "elelő molekuláris változás nem következik be, hanem szükségszerűen visszamarad s így az üvegbe oly molekuláris elrendezés fagyasztatik be, amely közvetlenül a lágyulási pont alatti körzet 10 közelében fekszik, illetve amikor az üveg viszkozitása kb. 107 -6 poise. Más szóval az üveg hőkezelésénél elsősorban az üveg viszkozitását kell lecsökkenteni a hülési pontnak, illetve IC1 3 -4 15 poisenak megfelelő állapotra, vagy pedig még inkább a lágyulási pontnak megfelelő kb. 107 -6 poise állapotba. Rendesen ezt az állapotot úgy érjük el, hogy az üveget felhevítjük, melynél a hőmérséklet 20 az üvegkeverékbe bevitt alkatrészektől függ. Az üveget viszkozitásának lecsökkentése után, hirtelen merevítésnek vetjük alá, melynek folytán ridegségét visszaállítjuk. 25 Ez utóbbi rendszerint úgy történik, hogy több száz fokkal alacsonyabb hőmérsékletre hűtjük le, mint amilyenre előzőleg fel volt hevítve. Ennek következtében a hőkezelt üveg molekuláris 30 elrendezése meg fogja közelíteni azt az elrendezést, mellyel az üveg közvetlenül a merevítési művelet előtt bírt. Abból az elméletből kiindulva, hogy a lágyított üveg molekuláris elrendezése megközelíti 35 a lágyítás előtti molekuláris elrendezést, érthetővé válik az, hogy a hőkezelt üveg lágyulásra alkalmassá válik s így, ha azt főzőedénynek használjuk, akkor a molekuláris szerkezete hajlandó oly hőmérsék-40 nél lényegesen kisebb hőmérsékleteknél is megváltozni, amelyeknél hasonló, de hűtött, ugyanilyen üveg molekuláris szerkezete nem változna meg. A hőkezelt üveg felületi rétegei nyomás 45 alatt állanak, míg a belső részekben húzási feszültség van s így két erő hat egymással szemben, melyek oly nagyok, hogy az üveg merevségének a legcsekélyebb meglazulásánál a feszültségek egy-50 más megsemmisítéséhez és stabilizációjához közelednek. Miután a hűtött üvegdarabban csak kis feszültség van, ezek az erők majdnem meg vannak semmisítve s így könnyen elfogadhatjuk, hogy a darab 55 ridegségét súlyosan kell befolyásolnunk, hogy érezhető változás jöjjön létre. A tűzhely tetején használt üvegek kb. 150—500 C° hőmérsékletet érnek el. Természetesen azok az üvegek, melyek csak az alsó határ hőmérsékleteknél hasz- 60 náltatnak. akkor is használhatók, ha alacsonyabb feszültségvesztő hőmérsékletük van, mint amilyen megkívántatik azoktól az üvegektől, melyek magasabb hőmérsékleteknél használtatnak. A gyakor- 65 latban azonban a kereskedelmi tűzhelyüvegek a közönség kezében sokkal súlyosabb feltételeknek vannak kitéve s így kell, hogy megás feszültségvesztő hőmérséklettel bírjanak. Általánosságban a 70 hőkezelt üveg feszültségvesztő hőmérséklete kb. 175 C°-kal alacsonyabb, mint ugyanazon üveg feszültségi hőmérséklete. Végeredményben tehát, ha valamely üveg használati hőmérséklete csak 150 C°, 75 akkor feszültségi hőmérséklete 325 C° lehet, míg ha nagyobb igénybevétel van s a használati hőfok 500 C°-ot ér el, akkor oly üveget kell választani, melynek feszültségi hőfoka 675 C°-nál nem ala- 80 csonyabb. Ezért fontos az üveg magasfeszültség i hőfoka. A tűzhelyeknél használt hőkezelt üveg másik fontos tulajdonsága az edény hőszilárdsága. Ez a tulajdonság valamely 85 meghatározott hőfoknál először az illető üvegfajta hőtágulási együtthatójától függ, bár a falak vastagsága és az edény alakja is, mint kisebb befolyású tényezők szerepelnek. Általánosságban a tűz- 90 helyeken használt hőkezelt üvegedények oly üvegből készüljenek, melynek hőtágulási együtthatója ne legyen nagyobb, mint 65xlG-7 C°-onként, mert különben nem bírják el azt a hő lökést, melyet hasz- 95 nálat közben el kell szenvedniük. Bár, ha az edény falai vékonyak s alakja olyan, hogy hevítésnél a különböző helye- ; ken nem lépnek fel nagy hőkülönbségek, akkor a fenti hőtágulási együtthatónál 100Í valamivel nagyobb együtthatójú üveg is használható. Azonban minél kisebb az üveg hőtágulási tényezője, annál nagyobb lesz az edény hőbirása s annál kevésbé kell törődni azzal, hogy milyen az edény 105 alakja és falvastagsága. Hogv vájjon ez előnyös tágulási együtthatóval a kész üvegáru rendelkezik-e, az úgy állapítható meg, hogy az edény anyagával egyező üvegminta tágulási együtthatóját mér- no jük. De megállapítható az üveg összetételéből is. Ma már oly táblázatok ismeretesek, melyeknél az üvegösszetétel mellett a tágulási együtthatók egyszerűen leolvashatók. 115
