121037. lajstromszámú szabadalom • Hőkezelt üvegáru és eljárás annak előállítására

181 121037. Innen van az, hogy magas hőfokról ].edermesztett üvegben -- mint az az üveg hőkezelésénél szokásos volt — a merevség oly rohamosan nő, hogy a meg-6 "elelő molekuláris változás nem követ­kezik be, hanem szükségszerűen vissza­marad s így az üvegbe oly molekuláris elrendezés fagyasztatik be, amely köz­vetlenül a lágyulási pont alatti körzet 10 közelében fekszik, illetve amikor az üveg viszkozitása kb. 107 -6 poise. Más szóval az üveg hőkezelésénél első­sorban az üveg viszkozitását kell lecsök­kenteni a hülési pontnak, illetve IC1 3 -4 15 poisenak megfelelő állapotra, vagy pedig még inkább a lágyulási pontnak meg­felelő kb. 107 -6 poise állapotba. Rendesen ezt az állapotot úgy érjük el, hogy az üveget felhevítjük, melynél a hőmérséklet 20 az üvegkeverékbe bevitt alkatrészektől függ. Az üveget viszkozitásának lecsök­kentése után, hirtelen merevítésnek vet­jük alá, melynek folytán ridegségét vissza­állítjuk. 25 Ez utóbbi rendszerint úgy történik, hogy több száz fokkal alacsonyabb hő­mérsékletre hűtjük le, mint amilyenre előzőleg fel volt hevítve. Ennek követ­keztében a hőkezelt üveg molekuláris 30 elrendezése meg fogja közelíteni azt az elrendezést, mellyel az üveg közvetlenül a merevítési művelet előtt bírt. Abból az elméletből kiindulva, hogy a lágyított üveg molekuláris elrendezése megközelíti 35 a lágyítás előtti molekuláris elrendezést, érthetővé válik az, hogy a hőkezelt üveg lágyulásra alkalmassá válik s így, ha azt főzőedénynek használjuk, akkor a mole­kuláris szerkezete hajlandó oly hőmérsék-40 nél lényegesen kisebb hőmérsékleteknél is megváltozni, amelyeknél hasonló, de hűtött, ugyanilyen üveg molekuláris szer­kezete nem változna meg. A hőkezelt üveg felületi rétegei nyomás 45 alatt állanak, míg a belső részekben húzási feszültség van s így két erő hat egymással szemben, melyek oly nagyok, hogy az üveg merevségének a legcseké­lyebb meglazulásánál a feszültségek egy-50 más megsemmisítéséhez és stabilizációjá­hoz közelednek. Miután a hűtött üveg­darabban csak kis feszültség van, ezek az erők majdnem meg vannak semmisítve s így könnyen elfogadhatjuk, hogy a darab 55 ridegségét súlyosan kell befolyásolnunk, hogy érezhető változás jöjjön létre. A tűzhely tetején használt üvegek kb. 150—500 C° hőmérsékletet érnek el. Természetesen azok az üvegek, melyek csak az alsó határ hőmérsékleteknél hasz- 60 náltatnak. akkor is használhatók, ha ala­csonyabb feszültségvesztő hőmérsékletük van, mint amilyen megkívántatik azok­tól az üvegektől, melyek magasabb hő­mérsékleteknél használtatnak. A gyakor- 65 latban azonban a kereskedelmi tűzhely­üvegek a közönség kezében sokkal súlyo­sabb feltételeknek vannak kitéve s így kell, hogy megás feszültségvesztő hőmér­séklettel bírjanak. Általánosságban a 70 hőkezelt üveg feszültségvesztő hőmérsék­lete kb. 175 C°-kal alacsonyabb, mint ugyanazon üveg feszültségi hőmérsék­lete. Végeredményben tehát, ha valamely üveg használati hőmérséklete csak 150 C°, 75 akkor feszültségi hőmérséklete 325 C° lehet, míg ha nagyobb igénybevétel van s a használati hőfok 500 C°-ot ér el, akkor oly üveget kell választani, melynek feszültségi hőfoka 675 C°-nál nem ala- 80 csonyabb. Ezért fontos az üveg magas­feszültség i hőfoka. A tűzhelyeknél használt hőkezelt üveg másik fontos tulajdonsága az edény hő­szilárdsága. Ez a tulajdonság valamely 85 meghatározott hőfoknál először az illető üvegfajta hőtágulási együtthatójától függ, bár a falak vastagsága és az edény alakja is, mint kisebb befolyású tényezők szerepelnek. Általánosságban a tűz- 90 helyeken használt hőkezelt üvegedények oly üvegből készüljenek, melynek hő­tágulási együtthatója ne legyen nagyobb, mint 65xlG-7 C°-onként, mert különben nem bírják el azt a hő lökést, melyet hasz- 95 nálat közben el kell szenvedniük. Bár, ha az edény falai vékonyak s alakja olyan, hogy hevítésnél a különböző helye- ; ken nem lépnek fel nagy hőkülönbségek, akkor a fenti hőtágulási együtthatónál 100Í valamivel nagyobb együtthatójú üveg is használható. Azonban minél kisebb az üveg hőtágulási tényezője, annál nagyobb lesz az edény hőbirása s annál kevésbé kell törődni azzal, hogy milyen az edény 105 alakja és falvastagsága. Hogv vájjon ez előnyös tágulási együtthatóval a kész üvegáru rendelkezik-e, az úgy állapítható meg, hogy az edény anyagával egyező üvegminta tágulási együtthatóját mér- no jük. De megállapítható az üveg össze­tételéből is. Ma már oly táblázatok isme­retesek, melyeknél az üvegösszetétel mel­lett a tágulási együtthatók egyszerűen leolvashatók. 115

Next

/
Thumbnails
Contents