120999. lajstromszámú szabadalom • Villamos eljárás geofizikai kutatásokhoz
120999. 5 sokat, a (13) átkapcsolót, a (15) potenciométert és a (11) variométert) elhagytuk. A (16) variométer a 2. ábrán változat szerint van kapcsolva, melynél annak a 5 körzete valamivel nagyobb, bár azl. ábra szerinti elrendezés ugyanolyan jól alkalmazható. A 2. ábra szerinti készülékekkel a nulJ-mérések a következőképen végezhetők el: 10 A (21, 22, 23, 24) és (25) kapcsolók mind vagy a bal, vagy a jobb állásba állíthatók, minek következtében a földelt (1, 2. 3, 4) és (5) elektródákat, vagy pedig a ('27, 28) és (29) hurkokat iktat-15 hatjuk a villamos áramkörbe. Ezután az (I2 , I3 ) áramviszonyt, a változtatható (19) és/vagy (20) impedanciák segítségével, beállítjuk addig, amíg a (18) galvanométer többé nem mutat kitérést, azaz, •20 amíg a (4) és (5) elektródák közötti feszültségkülönbség eltűnik. Eme eredmény eléréséhez szükséges áramviszonyt úgy'mérjük meg, hogy a (14) potenciométert és a (16) variométert beállítjuk 25 addig, amíg a (17) galvanométer kitérést már nem mutat (nullmérési eljárás). Megjegyzendő, hogy a 2. ábrán bemutatott mérési eljárásnál váltakozóáram helyett egyenáramot használha-30 tunk, ha az áramkörben a földelt (1, 2, 3, 4) és (5) elektródák vannak, azaz, ebben az esetben a váltakozóáramú (7) generátort akkumulátortelep, egyenáramú dinamó, vagy pedig megszakított egyen-35 áramot szolgáltató generátor helyettesítheti. A (16) variométer és a (6) erősítő ekkor elhagyhatók. A (18) galvanométer ebben az esetben célszerűen csak egyenáramnál működő, érzékeny galvanométer. 40 Mint előbb, az elektródák vagy hurkok elrendezése tetszőleges, azonban az elektródák egyenes elrendezése és a hurkok központos elrendezése gyakorlati célokra gyakran előnyös. 45 A 3. ábra a kapcsolók olyan elrendelését szemlélteti, mellyel az áramkörökben bármely elektródát felcserélhetünk és több leolvasási csoportot kaphatunk, anélkül, hogy a földben lévő elektródák §0 tényleges helyzetét meg kellene változtatni. Ez az ábra az elektródák egyenes vonalú, részarányos elrendezését vázlatosan szemlélteti, hol a (30, 31, 32) és (33) kapcsolók kétállású, négysarkú átkap-55 csolóvá egyesíthetők. Az 1. és 2. ábra részeivel azonos részeket ugyanazok a számok jelzik. A rajzon ábrázolt egyenlő távolságú elektróda-elrendezés, amelynél b=2a gyakorlati célokra megfelel, azonban ez az eljárás szempontjából nem 60 lényeges. Ha a (30, 31, 32) és (33) kapcsolókat balra állítjuk, (2, 3) és (5) áramélektródák és (1, 4) feszültségelektródák. Ha a kapcsolókat jobbra állítjuk, (1, 3) és (4) 65 áramelektródák és (2, 5) feszültségelektródák. Ha a föld villamos sajátságai csak függőleges irányban változnak, a 2. ábrával kapcsolatban leírt módon végrehajtott mérések mindkét esetben 70 ugyanazt az eredményt adnák. A megfelelő mért mennyiségek egyenlő értékeitőlvaló bármely eltérés ennélfogva annak a jele, hogy a föld villamos tulajdonságai vízszintes irányban változnak és a ka- 75 pott eredmények közötti különbség ennek a vízszintes változásnak a mértéke. A két méréssel kapott értékek átlaga viszont a föld villamos sajátságainak függőleges irányban való változását jelzi. Ilyen mó- 80 don a függőleges változások hatását a föld vízszintes változásainak hatásától elválasztjuk. Hasonló kapcsoló-elrendezést alkalmazhatunk, hogy az áramkörökben a többi elektródát bármely kívánt 85 módon felcseréljük. Az 1., 2. és 3. ábrákon szemléltetett, a találmány szerinti eljárás leírásánál, egyszerűség kedvéért, oly áramkörökkel foglalkoztunk, amelyekben vagy három 90 hurok, vagy öt földelt elektróda (3 áram-és 2 feszültségelektróda) van. Sokat felölelő eredmények elérésére nemcsak az elektródák közötti távolság vagy a hurkok kerülete változtatható, hanem az 95 áramkörökbe nagyobb számú elektródákat vagy hurkokat is iktathatunk. A 4. ábra vázlatosan az áramkör oly célszerű alakját mutatja, melyet pl. ak- ( kor használunk, ha több mint három 100 áramé lektr ódát vagy több mint két áramvivőhurkot alkalmazunk. A feszültségelektródák áramköre ugyanaz, mint a 2. ábrán és ezt a 4, ábrán elhagytuk. Ismeretes, hogy az áramnak a földbe- 105 hatolása az alkalmazott áram frekvenciájától jellemző módon függ, még pedig több okból kifolyólag, mint pl. az ú. n. „skinnhatás" következtében. Ez a tény a méréseknek a leírt eljárás szerinti ki- 110 vitelére előnyösen felhasználható. A földbe küldött áram frekvenciáját változtathatjuk és a méréseket különféle frekvenciákkal megismételhetjük. Ilymódon az áramnak tényleges behatolása a földbe 115
