120993. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcsöves berendezés
Megjelent .1939. évi július hó 379-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALM BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 120993. SZÁM Vll/j. OSZTÁLY. — P. 9118. ALAPSZÁM. Villamos kisütőcsőves berendezés. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég1 , Eindliov eii-ben (Németalföld). A bejelentés napja 1937. évi augusztus hó 30-ika. Németországi elsőbbsége 1936. évi szeptember hó 1-je. A találmány berendezés olyan villamos kisütőcsővel, melynek elektródarendszere szekundér-emissziójú elektródát, azaz olyan elektródát tartalmaz, melynek felülete oly 5 tulajdonságú, hogy belőle több szekundér elektron léphet ki, ha a felületet primér elektronok érik; a találmány kiterjed továbbá az ilyen berendezésben való felhasználásra alkalmas kisütőcsőre is. 10 Vizsgálatainkkal megállapítottuk, hogy az ilyen csövek és berendezések használatánál jó eredményeket érünk el, azonban némely esetben hátrányok mutatkozhatnak, mert az anódfeszültség növekedésénél az 15 anódáram is túlságosan erősen növekedik és pl. a cső működésére káros hatással a belső ellenállás csökken. Azt találtuk, hotgy ezek a hátrányok a találmány szerinti berendezés alkalmazásá-20 val kiküszölbölhetők. Ennél a berendezésnél, mely olyan villamos kisütőesövet tartalmaz, melynek elektródarendszere szekundér emissziójú elektródát tartalmaz, oly eszközöket alkalmazunk, hogy az anód-25 feszültség növekedésekor az egy szekundér emissziójú elektródán levő rétegre csapódó primér elektronok száma csökken. Ennekfolytán a szekundér emissziójú elektródáról az anóda felé menő áram csökken, 30 ennek révén pedig a belső ellenállás megnövekedhet, vagy negatívvá is válhat. A találmány sajátos foganatosítási alakja szerint olyan kisütőesövet alkalmazunk, melynek elektródarendszere oly szerkezetű, 35 hogy a katódából kilépő elektronok egy vagy több nyalábbá egyesülnek és az anóda többé nem foglal helyet a primér elektronok pályájában, a szekundér-emissziójú elektródát pedig szekundér elektronokat könnyen leadó anyag, felületének csak egy 40 részén borítja. Ezzel a csőben létesíthető elektronnyalábok aszerint, hogy az anódfeszültség növekedik vagy pedig csökken, szélesbednek vagy keskenyednek, úgy hogy a szekundéremissziójú elektróda ama ré- 45 szét, amelyet szekundér elektronokat könnyen leadó anyag borit, a primér elektronok kevésbé vagy nagyobb mértékben érik. A találmány további foganatosítása sze- 50 rint az elektródarendszert a csőben akként állítjuk fel, hogy az anódát primér elektronok érhetik és a találmánnyal elérni kívánt hatást azzal érjük el, hogy az anódfeszültség növekedésekor vagy csökkené- 55 sekor az elektronnyaláb szélesbedése vagy keskenyedése révén az anódára több vagy kevesebb primér elektron jut. Az ismertetett lehetőségeken kivül, amelyeknél az elektronokat több nyalábbá 60 egyesítjük, amelyek az anódfeszültség befolyására szélesbednek vagy keskenyednek, amikoris tehát az elektronsűrűség változik, a nyalábokat egy szekundéremissziójú elektróda mentén teljesen is eltéríthetjük, ami. 65 kőris az elektronsűrűség a nyaláb egy, meghatározott helyén ugyanaz marad. Az találtuk továbbá, hogy átlagos állandó sűrűséget és állandó belső ellenállást kapunk, ha a szekundéremissziójú elektróda 70 széle az elektronnyaláb szélével nem halad teljesen párhuzamosan vagy pedig e nyalábhoz képest nem részarányos. Ehhez pl. a szekundéremissziójú elektróda szélét be-
