120982. lajstromszámú szabadalom • Dieselmotor járművekhez a tüzelőanyagnak egy égési kamrába történő sugaras befecskendezésével

9 120982. kezik, hidegebb marad. Az egyszerű lárcsaalakú kompressziótérrel (eiégetőtérnel) bíró motornál ez fennáll a befecskendezés időpontjáig s ezért a tüzelőanyag a 5 gép megindításánál is gyuladásához kellő meleget talál. Megosztott elégetőterekkdl vagy kavaróberendezésekkel ellátott motoroknál azonban a levegőtartalom belső forró magja szélrombolódik s ennek követ-10 kezménye. hogy a tüzelőanyag az indíLásnál kevésbbé meleg levegőbe jut. s így gyújtása bizonytalanná válik. Minél jobban eltávolodunk az először említett egyszerű motoralaktól, annál súlyosabban érvénye -15 sül ez a hátrány. Erre a felismerésre támaszkodva, a találmány olyan, motor létesítésére irányul, mely a kompressziólöketnél a levegő rétegződését lehetőleg érintetlenül hagyja, az 20 elégető folyamatnál ellenben jó örvénylést és keverést enged meg. Emellett az egyszerű sugaras porlasztásból indulunk ki, de a tüzelőanyagot egy külön elégetőkamrában fecskendezzük be, mely a henger-25 térrel egy nyíláson át közlekedik; csak így kapunk aránylag kicsiny hengeráLmérőjü, gyorsjáratú járműmotoroknál a lüzelőanyagsugár kifejlődéséhez és finom szétporlaszlásához elegendő teret. 30 A találmányt a következő ismérvek együttes alkalmazása jellemzi: 1. A lényegileg gömbalakú égési kamra gyakorlatilag a teljes sűrített levegőtöltést veszi fel és a kamra falában elrendezett 35 fúvóka sugáralakjához alkalmazkodóan, egy irányban megnyúlt alakú. 2. A nyílás keresztmetszete koaxiális az égési kamrának vele párhuzamosan fekvő legnagyobb keresztmetszetével. 40 3. A köralakú nyílás formája és nagysága akkora, hogy az égési kamra és hengertér közötti befűződést alkosson, a nyílás átmérője pedig kb. félakkora, mini az égési kamra gömbalakú részének az át-45 mérője. A nyílás maga előnyösen a hengertér .felé bővül. Ezek következtében a levegőtől lés, sűrítésénél, tehát amikor belép a levegő a kamrába, nem áll elő jelenLős l'ojtás és örvénylés, másrészt pedig 5# az elégési folyamatnál, tehát amikor a kamra nagynyomású tartalma kilép, fojtás és örvénylés jön, létre. A nyílásnak az égési kamrához viszonyított koaxiális fekvése nagyon fontos, mert 55 csak ez teszi lehetővé, hogy a levegő zavartalanul ömöljék át a hengerből a kamrába. Egyoldalúan fekvő nyílású égési kamrákat, éppen az erős örvénylésnek a levegőbelépésnél való előidézésére már többször javasoltak; ezeket itt nem hasz- 60 nálhatjuk. A gömbalak a meleg összetartásához a legkedvezőbb alak, minthogy legkisebb a hővezető felülete; ettől csak jelentéktelenül eltérő alakot használunk itt azért, hogy a sugár a kamra belső terét 65 lehetőleg tökéletesen kitöltse, tehát a sugár alakja megegyezzék a kamra alakjával. Ezzel, magában véve ismeretes módon, a tüzelőanyagnak a levegőben való jó el,oszitását érjük el. A fúvóka emellett 70 az égési kamra falában fekszik. Fontos a nyílás alakja és nagysága. A magában véve ismert köralakot választjuk. Nagysága akkora kell, hogy legyen, hogy egyrészt a kompressziónál átömlő levegő- 75 aramnak falain való súrlódása minél kevésbbé okozzon örvénylést, másrészt azonban, a gázoknak ellenkező irányban való kiáramlásánál örvénylést hozzon létre. Ha túl nagy a nyílás, akkor a levegő a kom- 80 presszionál örvénylésmentesen fog ugyan áttolódni s, következésképen a forró légmag nem fog felbomlani, ami a gyújtást biztosítja. de viszont az a hátrány fog be követ- . kezni, hegy az expanziónál elégtelen lesz 85 az örvény képződés s emiatL kedvezőtlen lesz a tüzelő,anyagfogyaszlás; ha pedig túl kicsi az átömlő nyílás, akkor biztosabb örvényképződés folytán jó lesz ugyan a tüzelőanyagfogyasztás, de az örvénylés már 90 a kompressziólökelnél is beáll, úgyhogy a forró levegőmag a kamrában szélrombolődik s így a gyújtás bizonytalanabb lesz. Többnyire legkedvezőbbnek bizonyult, ha a nyílás, átmérője legalább is fele az 95 égési kamra átmérőjének, ennek gömbalakú részében; ekkor a beömlő levegő csak gyengén í'ojlódik, ellenben a nagyobb nyomás alatt álló, jóval nagyobb mennyiségű égési gázok, valamint a levegőmarad- 10i ványok és az égési anyag részecskék maradványai fojtás és örvénylés folytán jól összekavartatnak. Ezt a hatást még fokozza a nyílásnak a hengertér felé való említett bővülése és annak ezáltal keletkező, a 10 kamra belseje felé néző, éles pereme. Számítással ellenőrizve a íojtási és áramlási folyamatokat, a nyílás legkedvezőbb aiakja és nagysága minden gépfajtához megállapítható. Legegyszerűbben azonban 11 különböző nagyságú — esetleg kicserélhető — nyílásokkal végzett néhány kísérlettel állapíthatjuk meg azt, hogy milyen nyílásoknál lesznek legerősebbek az örvénylések a kiáramlásnál és leggyengébbek 11. a levegőnek a kamrába való belépésénél, amikor is nagyon könnyű a megadott alap-