120950. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elektronsokszorozó üzeméhez
Megjelent 1939. évi július hó 1-én. ' iílA G YA R KI RÁ LYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 120950. SZÁM. Mtl/d. (Vll/j.) OSZTÁLY. — F. 8351. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés elektronsokszorozó üzeméhez. Farnsworth Television Incorporated cég, San Francisco. Calil'ornia, mint Philo T. Farnsworth, springfield townshipi lakos jogutódja. A bejelentés napja 1988. évi máreins hó 22-ike. A. E. A-beli elsőbbsége 1937. évi március hó 22-ike. Már indítványozták olyan e'ektronsok. szorozók alkalmazását, amelyeknél szinuszalakú váltakozó feszültséget használtaik a berendezés üzeméhez. Ezeknek az eektron-5 sokszorozóknak az az alapgondolata, hogy elektronokat váltakozó feszültség ismételt ütközésre késztet olyan szekundére'ektronkibocsátó felületre, amelynek szekundérelektronkibocsátási tényezője nagyobb egy-10 nél. Az elektrónok ide-oda röpülését Létesítő energia külső feszültségforrásból vehető, vagy a berendezés úgy kapcsolható, hogy öngerjesztés lép föl és ez által létesül a csőben a szükséges váltakozófe-15 szültség. Ha az elektronsokszorozón kivül elhelyezett elektronforrást alkalmaznak, és e forrás elektronjait akarják megsokszorozni, akkor célszerű az elektrónokat nyíláson át lövetni a berendezésbe és azokat 20 ott a váltakozó mező hatásának alávetni. Ebben az esetben célszerűbb, ha a berendezést külső feszültségforrással működtetik, mint ha az rezgéskeltőként működik, minthogy csak így kapható lineáris erő-25 sítés. Lineáris erősítés elérésére kívánatos továbbá, hogy a belépő elektrónok mindegyike azonos számú sokszorozó folyamatban vegyen részt. A másik esetben a Schotfcky által felfedezett zavar lép fel 30 és így tökéletesen lineáris erősítés nem érhető el. A találmány el járás a Schottlcyféle effektus csökkentésére nem szinuszalakú váltakozófeszültség felhasználásával. Jobb megértés céljából a következőkben a találmányt a csatolt rajz ábrái kapcsán 35 részletezzük. A 2. ábra szokásos váltakozófeszültségű ellektronsokszorozót mutat szinuszalakú feszültségforrással. (1) üvegburát jelöl, mely a sokszorozóberendeizést és a rajzon tteín 40 látható elektronlbrrást foglal magában. Az eiiektrónok a nyíl irányában lépnek be a sokszorozóba. A sokszorozó külső (4) katódiahengerből, továbbá belső, átengedő (5) anódából áll és megfelel a korábbi indít- é5 ványokból ismert e lektródaelrendezésnek, A (4) katódahenger felülete belső oldalán, aktivált, ha tehát egy elektron 20 voltot meghaladó sebességgel ütközik rá, akkor több szekundé re lektron szabadul fel. 1—12- 50 szeres sokszorozás lehetséges. A katódában (6) nyílás van, amelyen át az elektronok a sokszorozóba jutnak. Az elektródákat sorbakapcsolt (9) kondenzátor a (7) rezonálőkörrel köti össze és a katóda földelt 55 (8) telep negativ sarkához csatlakozik, úgyhogy az anódának állandó pozitív gyorsítópotenciálja van a katódához viszonyítva. A rezgőkör földelt és ezzel az egyenáramkört zárja. A (7) hangolt 60 rezgőkör gerjesztésére (10) rezgéskeltőt alkalmazunk. Előnyös a, (7) rezgőkör állandóit és a gyorsítópotenciált úgy beállítani, hogy minden egyes periódusban egynél több sokszorozási folya- 65 mat menjen végbe. Ha az anóda és katóda közötti' potenciálkülönbség feszült)ség-idő-görbéjét felrajzoljuk, akkor az 1.
