120936. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vezérlő vevő távbeállítására

2 120936. kívánt értéke, (z0 ) a csak vezérlésre való második vevő középfrekvenciájának kí­vánt értéke. A szokásos rétegező vevők­nél a pontos behangolást nem annyira 5 a bemenő nagyfrekvenciás körnek pon­tosan a vételi frekvenciára történő han­golásával érjük el, hanem elsősorban az oszcillátorfrekvenciának oly értékével, melynél a keletkező középfrekvencia^ pon-40 tosan a kívánt értéket veszi fel. így a találmány értelmében azt a főfeltételt, hogy a fővevőt pontosan az (fi) jel­frekvenciára és egyidejűleg a vezérlő­vevőt az (f0 ) vezérlőfrekvenciára hangol­ás tuk, a következő egyenletek adják: fi — o = + zh f0 — o = + z0 . Mindkét egyenletben (o) a közös osz­cillátor azonos frekvenciája, (?i) és (70 ) 20 egymástól különbözőek és a találmány szerinti vevőnél állandóak. Az előkörök behangolásától eltekintve, amelyet csak közelítően kell elvégeznünk, a behango­lást úgy foganatosítjuk, hogy az osz-25 cillátorfrekvenciát mindaddig változtat­juk, míg az f0 — o = + z0 feltételt ki­elégítettük. Ezzel azonban az fi — o = + zl feltételnek is azonos pontossággal kény­szerűen eleget tettünk. Azzal, hogy a be-30 állítás a vezérlőfrekvencia szerint törté­nik, a fővevőnek meghatározott vételi frekvenciára való pontos beállítását akkor is elérhetjük, ha veendő jelrezgés még egyáltalán nincs, vagy az kihagy, inga-35 dozik, nagyon gyenge, vagy szomszédos adók zavarják. Másrészt küldött vezérlő­frekvenciánál is a jelrezgések vétele állan­dóan lehetséges. A járulékos vezérlővevő igen egyszerű 40 felépítésű lehet és a körülményekhez ké­pest vagy egyáltalán nincs, vagy —• mint az éppen leírt példakénti kiviteli alak­nál —• csak egy aperiodikus nagyfrek­venciás erősítője van. A vezérlővevő 45 középfrekvenciás erősítője is nagyon egy­szerű lehet, minthogy a vezérjőrezgésből alakuló középfrekvencia csak arra való, hogy a behangolásnak megfelelő változ­tatását létrehozza, vagy a kívánt érték-50 kel való egyezése esetén befejezze. További lehetőség abban van, hogy a durva behangolást kézzel végezzük és csupán az élesre hangolást végeztetjük önműködően. Ilyen elrendezés példakénti 55 kiviteli alakját a 2. ábra mutatja. Itt (R') frekvenciaszabályozó berendezés, amint az rétegező oszcillátor villamos utóhangolás útján történő önműködő élesrehangolásához önmagában ismere­tes. E frekvenciaszabályozó berendezés 60 itt mindaddig hat az oszcillátorra, mely­nek beállítását már közelítően helyesnek tételezzük fel, amíg a vezérlőközépfrek­vencia és ezzel a jelrezgések középfrek­venciája is kívánt pontos értéküket el 65 nem érték. Az oszcillátor frekvenciáját a berendezés termikus és hasonló körül­mények okozta változtatásokkal szem­ben rögzíti. A rétegező oszcillátornak tehát nem kell szigorúan állandó frek- 70 venciájúnak lennie, amit a vezérlőadóról természetesen fel kell tételeznünk. A 3. ábra oly elrendezést mutat, mely az 1. és 2. ábra szerinti berendezéseket egyesíti, amennyiben ennél mind az egy- 75 szeri hatású durvabehangolás, mind az állandóan ható élesre hangolás önműkö­dően történik. A (R) relékészülék, vala­mint az élesrehangoláshoz való (R'j frekvenciaszabályozó berendezés a (z2 ) 80 középfrekvenciás erősítő kimenőköréhez vannak csatlakoztatva és — mint az 1. és 2. ábra esetében —« az (O) osz­cillátorral vannak összekötve. Ha a vezérlőadó aránylag közel van, 85 vagy legalább is amplitúdója igen nagy, úgy adott esetben a nagyfrekvenciás (H2 ) erősítőt egészen elhagyhatjuk és a körül­ményekhez képest a középfrekvenciás (z2 ) erősítőt is erősítőcső nélküli közép- 90 frekvenciás szűrővel helyettesíthetjük. Az önműködő durvabehangolásnál jelent­kező nehézséget, nevezetesen, hogy a tükörfrekvencia következtében a (R) relé­készülék a forgókondenzátorok két külön- 95 böző oszcillátorfrekvenciájánál működés­be lép, azzal szüntetjük meg, hogy a vezérlő (z2 ) frekvenciát kisebbre választ­juk, mint amekkora a beállítás kívánt pontossága, tehát pl. 100 Hertz-re. A 1C0 középfrekvenciás (z2 ) erősítőt ebben az esetben kisfrekvenciás erősítőként képez­zük ki. A vezérlőadót és a vezérlővevőt — pl. az 1. ábra szerinti berendezéssel — csak 105 a fővevőnek meghatározott jelfrekven­ciára történő egyszeri durvabehangolá­sára is felhasználhatjuk és a fővevőt az önműködő élesrehangoláshoz oly beren­dezéssel láthatjuk el, amely azt önműkö- no dően a jelfrekvenciára élesen behangolva tartja. Egy vezérlőadót természetesen több vevőhöz használhatunk.

Next

/
Thumbnails
Contents