120922. lajstromszámú szabadalom • Fénymoduláló berendezés

±20922. 7 az 5. ábralieli foganatosítási alaknak felel meg. A (79) tükrösdeb e képet a (78) készüléken végigvezeti. Ily módon a (gl, g'2, g3) vonalaknak, melyekre a tárgyat fel-5 oszthatjuk, bármely adott pontját a (78) készüléken, ennek minden pásztázásakor, figyszer visszük végig. Az optikai rendszerben a sikeres működéshez, szükséges nyílások vagy ellenőrzőfelületek lehet-10 nek. A készülékben az 5. ábrával kapcsolatosan már ismertetett módon (hl, h2, íi3) rezonanciaöveket hozunk létre a (4) piezoelektromos kristály lapjaival összekötött (5) kapcsoknál alkalmazott kiilön-15 böző nagyfrekvenciás rezgések útján. A (78) készülékből kilépő fény minden része tehát először is a (76) tárgy lényváltozásainak megfelelően, azután pedig a (78) cellában keltett állóhullámok frekveneiá-20 ján módosul, mely az (5) kapcsokhoz vezetett rezgések frekvenciájának kétszerese. A (80) lencse a kilépő fényt a (82) adókészülékhez kötött (81) fényvillamos cellára gyűjti. 25 Hy módon a (76) tárgy (gl, g2, gíS) vonalain levő pontoknak megfelelő jeleket egyszerre adhatunk le, ahol is mindegyik vonalat mint különböző hordozóhullámok modulációját közvetítjük. 30 A (82) adókészülék olyan hullámkeltőt foglalhat magában, mely a (4) piezoelektromos kristályhoz vezetett rezgésekkel fejlesztett hordozó frekvenciáknál nagyobb frekvenciájú hordozó frekvenciát 35 állít elő. Utóbbit a kisebb hordozó frekvenciák csoportjai modulálják. Az ilyen adóból kapott jeleket a 11. ábrán feltüntetetthez hasonló készülékkel vehetjük. 40 Minthogy általában a találmánynál a mechanikai hullámok okozta optikai hatások. a felhasznált fény színével és sóik esetben a hullámhordozó testen, a fény beesési szögével is változnak, a találmány 45 bármelyik megvalósításánál használt optikai rendszereket úgy rendezhetjük el, hogy a színkép leginkább befolyásolható, rövidebb hullámhosszú (pl. kék) összetevői más szög ialatt essenek a hullámhordozó 50 testre, mint a kevésbbé befolyásolható hosszabb hullámú (pl. vörös) összetevők, úgyhogy a különböző színekre kifejtett hatások jellegzetes különbözőségét beesési szögeik megváltoztatásával tüntetjük el 55 vagy csökkentjük. így pl. az 1. ábra szerinti egyszerű folyékony vagy szilárd hullámhordozó test esetében a legerősebb hatás akkor jön létre, ha a fény a mechanikai hullámok frontjával párhuzamosan halad át a testen. Az ismertetett kiegyen- (,0 lítő hatás elérésére a vörös összetevőket ehhez az irányhoz a lehető legközelebb, más színkép-összetevőket pedig ettől az iránytól sorban növekvő eltérésisel vezetünk. Egy ilyen optikai elrendezést ,a

13. 55 ábra mutat, melyen egymáshoz hasonló egy-egy (93, 94) szóró ílmtüveghasábot helyezünk a (13) hullámhordozó test mindegyik oldalára. A beesési oldal (93) hasábja a fénykévét, mielőtt eiz a hullám- 70 hordozó testen áthalad, alkalmas miértékig szétszórja. E szórást azután a másik (94) hasáb semlegesíti. A hasábok esetleg optikailag érinthetik a testet. jKiellő átalakítással ezt a rendszert a találmány 75 szerinti moduláló készülékek bármelyikéhez alkalmazhatjuk. Optikai érintkezés alatt olyan érintkezést értünk; amelynél a kapcsolat helyén gyakorlatilag nincs fényvisszaverődés, 80 Analóg módon kiigazíthatjuk az optikai hatásnak a hullámhordozó test hosszában végbemenő olyan változásait is, melyek oka a tovahaladó hullámok csillapodása vagy egyes esetekben a hulámfront hatá- $5 sos területének változása. A csillapodás esetét tekintve az optikai hatás a. hullámok kezdetéhez közöl mindig nagyobb, mint attól távolabb. Az optikai elrendezés ekkor olyian lehet, hogy a legnagyobb 90 hullámamplitudó helyén a fény beesési iránya eltérjen a legnagyobb optikai hatást adó iránytól. Ez az eltérés azután fokozatosan csökken a kisebbedő amplitúdók körzete felé. Az először ismertetett 95 egyszerű esetekben, melyekben a hullámokat folyékony vagy szilárd testekben keltjük, a legnagyobb hatás iránya rendszerint a hullámhordozó test egész hoszszáiban állandó. Az említett kiegyenlítő 100 hatást ekkor olyan fénykéve használatával érhetjük el, mely kissé széttart vagy összetart, és amely a merőlegeshez viszonyítva akkora szög alatt esik a hullámhordozó testre, hogy a kéve sugarainak 105 iránya a legnagyobb hullámaplitudó körzetében jobban eltér a mechanikai hullámfront irányától, mint a legkisebb amplitúdók körzetében. Ezt a kiegyenlítő hatást egyszerűen sugárgyiijtéssielj, leg- 110' előnyösebben pedig alkalmas hatású lencsék használatával, az optikai rendszer keretén belül valósíthatjuk meg. Ha azonban párhuzamos kévékkel akarunk dolgozni, akkor a 14. ábra szerint járunk el, 115 ahol is a (13) test egyik oldalán (96) gyűjtőlencse, másik oldalán pedig kíissé erősebb (97) szórólencse van. Az együt-