120839. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szellőzők mellékmozgásának előállítására

Megjelent 1939. évi június hó 15-én. MA6YAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁ8 SZABADALMI LEÍRÁS 130839. SZÁM. VLII/K. OSZTÁLY. — K. 14282. ALAPSZÁM. Berendezés szellőzők mellékmozgásának előállítására. Krausz László elektromérnök, Budapest. A bejelentés napja 1938. évi február hó 8-ika. A találmány szerinti berendezés a kör­vagy egyéb mellékmozgást végző szellőzők bajtószerkezetének jelentős egyszerűsítését és olcsóbb kivitelét célozza. Az eddig is-5 merefces szerkezeteknél a mellékmozgáshoz szükséges hajtóerőt a szellőzőmotor ten­gelyéről különböző áttételek közbekapcso­lása útján nyerik. Az ilyen, hajtás a súrlódási veszteségek növekedésével jár, 10 úgyhogy a kisteljesítményű szellőzők ez­ideig általában csak nyugvó kivitelben vol­tak gyárthatók. Az itt leírt berendezésnél a forgatáshoz szükséges nyomaték minden já­rulékos energiaveszteségtől mentesen jön 15 létre, úgyhogy az itt közölt elv szerint a legkisebb teljesítményű szellőzők is elő­állíthatók mellékmozgást végző kivitelben. Nagy előnye a berendezésnek a drága és a használat folyamán rongálódó hajtóátté-20 telek teljes hiánya, az ezidőszerint gyár­tott szellőzőmotor fajtáknak minden átala­kítás nélküli beépíthetősége, valamint a melléikmozgás sebességéinek a szellőzőfor­dulatszámtól független szabályozhatósága. 25 A találmány lényege az, hogy a szellőzőt egy tengely körül forgathatóan csapágya­zott tartóra erősítjük, úgyhogy a szellőző szárnyának tengelyvonala és az előbb em­lített tengely középvonala egymással kitérő 80 egyeneseket alkossanak. Ebben, az esetben ugyanis üzemkőzben a szárnyakra ható reakciós erők az eredőjüktől meghatáro­zott távolságban lévő forgástengelyre vo­natkoztatva forgatónyomatékot adnak, 35 amely a szellőző mellékmozgásának meg­indítására és fenntartására használható fel. Mivel a fent leírt módon előállított for­gatónyomaték, az esetleg nem teljesen füg­gőleges forgástengelyállás következtében előálló, az excentrikusan ágyazott szellőző 40" súlyából adódó — a mellékmozgás sík­jába eső — összetevő legyőzésére nem volna elegendő, a mellékmozgás zavarta­lan üzemének fenntartása céljából fontos, hogy a szellőző megközelítőleg vízszintes 45-síkban mozogjon. Helyhez kötött szellőzőik­nél (pl. mennyezetsze 11 őzöknél) ez a fell­tétel könnyen kielégíthető. Asztali é;s 'gyéb hordozható fajtáknál megfelelő ellensúly alkalmazásával, vagy pedig több szellőző 50 szimmetrikus egymáshoz építésével elér­hetjük, hogy a forgó rendszer súlypontja a forgástengelybe esik, miáltal a kétoldalt ható súlyoknak a forgástengely körül adódó nyomatékainak összege bármilyen tengely- 55-állásnál nulla lesz. Ha a szellőző által előállított légára­mot nem egyenletesein körbe, hanem főleg csak egy meghatározott területrészre akar­juk irányítani, úgy ezt a nagy sebességre 60 beállított szellőző melílékmozgásának az illető útrészen való önműködő lefékezésé­vel érhetjük el. A szellőzni nem szándékolt területrészeket a szellőző gyors átfordu­lása következtében a légáram csak futó- 65-lag éri. Az említett lefékezés az álló-, ül. mozgórészhez erősített körívalakú dom­borulatra felfutó rugózó fékpofa vagy- ru­galmasan ágyazott görgő útján előidézett, forgás közbein szakaszosan megszűnő és 70 újra előálló fékező erővel történhetik. A körforgást végző szellőző áramellátása csúsztatógyűrűk és azokon csúszó réz-vagy szénkefék közvetítésével történik.

Next

/
Thumbnails
Contents