120839. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szellőzők mellékmozgásának előállítására
Megjelent 1939. évi június hó 15-én. MA6YAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁ8 SZABADALMI LEÍRÁS 130839. SZÁM. VLII/K. OSZTÁLY. — K. 14282. ALAPSZÁM. Berendezés szellőzők mellékmozgásának előállítására. Krausz László elektromérnök, Budapest. A bejelentés napja 1938. évi február hó 8-ika. A találmány szerinti berendezés a körvagy egyéb mellékmozgást végző szellőzők bajtószerkezetének jelentős egyszerűsítését és olcsóbb kivitelét célozza. Az eddig is-5 merefces szerkezeteknél a mellékmozgáshoz szükséges hajtóerőt a szellőzőmotor tengelyéről különböző áttételek közbekapcsolása útján nyerik. Az ilyen, hajtás a súrlódási veszteségek növekedésével jár, 10 úgyhogy a kisteljesítményű szellőzők ezideig általában csak nyugvó kivitelben voltak gyárthatók. Az itt leírt berendezésnél a forgatáshoz szükséges nyomaték minden járulékos energiaveszteségtől mentesen jön 15 létre, úgyhogy az itt közölt elv szerint a legkisebb teljesítményű szellőzők is előállíthatók mellékmozgást végző kivitelben. Nagy előnye a berendezésnek a drága és a használat folyamán rongálódó hajtóátté-20 telek teljes hiánya, az ezidőszerint gyártott szellőzőmotor fajtáknak minden átalakítás nélküli beépíthetősége, valamint a melléikmozgás sebességéinek a szellőzőfordulatszámtól független szabályozhatósága. 25 A találmány lényege az, hogy a szellőzőt egy tengely körül forgathatóan csapágyazott tartóra erősítjük, úgyhogy a szellőző szárnyának tengelyvonala és az előbb említett tengely középvonala egymással kitérő 80 egyeneseket alkossanak. Ebben, az esetben ugyanis üzemkőzben a szárnyakra ható reakciós erők az eredőjüktől meghatározott távolságban lévő forgástengelyre vonatkoztatva forgatónyomatékot adnak, 35 amely a szellőző mellékmozgásának megindítására és fenntartására használható fel. Mivel a fent leírt módon előállított forgatónyomaték, az esetleg nem teljesen függőleges forgástengelyállás következtében előálló, az excentrikusan ágyazott szellőző 40" súlyából adódó — a mellékmozgás síkjába eső — összetevő legyőzésére nem volna elegendő, a mellékmozgás zavartalan üzemének fenntartása céljából fontos, hogy a szellőző megközelítőleg vízszintes 45-síkban mozogjon. Helyhez kötött szellőzőiknél (pl. mennyezetsze 11 őzöknél) ez a felltétel könnyen kielégíthető. Asztali é;s 'gyéb hordozható fajtáknál megfelelő ellensúly alkalmazásával, vagy pedig több szellőző 50 szimmetrikus egymáshoz építésével elérhetjük, hogy a forgó rendszer súlypontja a forgástengelybe esik, miáltal a kétoldalt ható súlyoknak a forgástengely körül adódó nyomatékainak összege bármilyen tengely- 55-állásnál nulla lesz. Ha a szellőző által előállított légáramot nem egyenletesein körbe, hanem főleg csak egy meghatározott területrészre akarjuk irányítani, úgy ezt a nagy sebességre 60 beállított szellőző melílékmozgásának az illető útrészen való önműködő lefékezésével érhetjük el. A szellőzni nem szándékolt területrészeket a szellőző gyors átfordulása következtében a légáram csak futó- 65-lag éri. Az említett lefékezés az álló-, ül. mozgórészhez erősített körívalakú domborulatra felfutó rugózó fékpofa vagy- rugalmasan ágyazott görgő útján előidézett, forgás közbein szakaszosan megszűnő és 70 újra előálló fékező erővel történhetik. A körforgást végző szellőző áramellátása csúsztatógyűrűk és azokon csúszó réz-vagy szénkefék közvetítésével történik.