120780. lajstromszámú szabadalom • Kizárólag nemes gázokkal töltött villamos kisütőlámpa vagy világító cső, az edény belsejében elrendezett világító anyagréteggel

Megjelent 1939. évi június hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 120780. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. — T. 6074. ALAPSZÁM. Kizárólag nemes gázokkal töltött villamos kisütőlámpa, vagy világító cső, az edény belsejében elrendezett világító anyagréteggel. Patent-Treuhand-Gesellschaft fftr elektrische GlüMampen­m. b. H., Berlin, mint Gorton R. Fonda és Ralph P. Johnson, Shenectady-i (U. S. A.) lakósok jogutódja. A bejelentés napja 1937. évi december hó 13-ika. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1936. évi december hó 17.-ike. Oly vi 1 ágitócsöveknek és kisütő lámpák­nak, melyekben járulékos világítóanyag­réteg van, rendszerint nemes gázból és higanyból való töltésük van, hogy az azok-5 ban keletkező liiganygőzkisülés erős ibo­lyántúli sugárzása a világítóanyag rétegét fény kisugárzására késztesse. Ismeretesek olyan lámpák is, amelyeknek kizárólag! nemes gázból való töltésük és világító 10 anyagból való rétegük van, mert nemesi gázok egymagukban is képesek hosszú­hullámú ibolyántúli sugárzásra. Ezek a lámpák és csövek azonban nem váltak be, mert a nemesgázok ibolyántúli su­[5 gárzása látható sugárzásukhoz viszonyítva igen csekély és nem ad számbavehetői járulékos luminescens fényt. A találmány abból a felismerésből indul ki, hogy a magpeziumszilikát oly vilá-ÍO gítóanyagot alkot, amely az argon (1066 és 1048 Á hullámhosszak), a kripton (1165 és 1235 Á hullámhosszak), a xenon (1295 és 1470 Á hullámhosszak) és a neon (736 Á hullámhossz), az ibolyántúli fény 25 rendkívül rövid hullámú körzetében, az úgynevezett Schumann-körzetben fekvő és eddig még ki nem használt rezonancia­vonalaival igen erős, vörös fény kisugár­zására késztethető. A találmány értelmé-50 ben tehát oly villamos világító csöveknél és kisütőlámpáknál, amelyek kizárólag argonnal, kriptonnal, xenonnal, neoninal, vagy e nemes gázok keverékeivel vannak töltve, a cső, illetőleg az edény belsejé­ben önmagában ismert módon elrendezett 35-világítóanyanyagrétege magneziumszilikát­bói van, amely célszerűen mangánoxid kis mennyiségű, például 0.1—2°/o-ot kitevő adalékával aktiválva van. A magnézium­szilikátot emellett a cső, vagy edény bel- 40 sej ében kell elrendezni, mert a felsorolt nemesgázoknak a magneziumszilikátot su­gárzásra késztető rezonanciasugárzását még kvarc sem bocsátja át. Viszont kitűnt, hogy a héliumnak az ibolyántúli sugár- 45 zás normális körzetében, tehát a 2000— 4000 Á hullámkörzetben fekvő rezonan­ciavonala magneziumszilikátnak fénysu­gárzásra való gerjesztéséhez nem alkal­mas. 50» Hosszúra elnyújtott, bíborvörösen su­gárzó oly világítócső előállításához, mely­nek belsejében magneziumszilikátból való réteg van, különösen jól használható 1— 10 mm Hg nyomás alatt álló argonból, 55 vagy 25°/o argonból és 75°/o neonból álló keverék, bár adott esetben a lámpa tisz­tán neonnal is tölthető. A hideg lemez­elektródákkal, vagy elektronokat emittáló izzóelektródákkal felszerelt világító cső 60* áramsűrűsége 1 mA/cm2 —40 mA/cm2 le­het. Katódás ködfénykisütő csövekben a normális 10—25 mA áramterhelés mel­lett különösen 5—20 mm Hg nyomású argontöltés mutatkozott célszerűnek. Az 65-erős luminescens sugárzás következtében ezek a lámpák is bíborszínű fényt ad­nak.

Next

/
Thumbnails
Contents