120771. lajstromszámú szabadalom • Fluoreszkáló anyag

120771. 8 Az így kapott anyagot lehűlni hagyjuk, majd kvarcruddal aprítjuk. Az aprított anyagot kvarctégelyibe visszük és arra igen tiszta mangánnitrátot szárunk, mimel-5 lett, gondoskodunk arról, hogy a mangánt pontos mennyiségben, tehát 0.1 és 0.00001 molar közötti mennyiségben adagoljuk. Az anyagot ezután gpndosan megnedvesítjük úgy, hogy ahhoz kvarc fölött desztillált 10 vizet vezetünk. Ezt követoleg a tégelyt hevítjük és annak tartalmát kavarás köz­ben forrásba hozzuk, majd ahhoz tömény ammoniumkarbonátoldatot adunk, hogy a mangánt karbonátalakhan kicsapjuk. E 15 mangánkarbonát tehát a cink és a cirkó­nium karbonátjaira és esetleg keletkezett oxidjaira lerakódik. A találmány szerinti eljárás másik fqga­naíosítási módjánál a mangánkarbonátot 20 a cink- és a cirkóniumkarbonáttal egy­idejűleg kicsapjuk. Ha a cink, cirkónium, sziliciumdioxid és a mangán közötti he­lyes arányt egyszer már megállapítottuk, akkor ezt a foganatosítási alakot előtérbe 25 helyezzük, mert ilyen módon a mangán­karbonát kicsapását célzó járulékos keze­lés elmaradhat. Ezt követoleg a tégely tartalmát ismét kavarás közben száradásig bepárologtatjuk 30 és lehűlés után kvarcrúddal aprítjuk. Ez­után az anyagot platinatégelybe visszük át és pl. villamos kemencében 700—1600 C°-ra hevítjük. Kitűnt, hogv a legmaga­sabb hőmérséklet, azaz az a hőmérséklet, 35 amelynél a fluoreszkálóanvajg fényerőssége a legnagyobb, 1100 és 1500 C«> között fek­szik, mimcl'lett a hevítés tartama kb. 1 óra. Végeredményben kissé zsugorított port vagy ömlesztett masszát kapunk, 40 amely elektrónifelütődéskor erőteljesen fel­villan. A kisugárzott fény színe emellett csak a cinkortoszilikát és a ciHvónium őrlő­szilikát közötti tényleges aránytól függ. 1/1 aránynál a kisugárzott fény kb. fehér 45 színű, hacsak az elektrónok a fluoresz­kálóanyagra kellő sebességgel ütődnek fel. A kisugárzott fény színe továbbá még más módon, mégpedig az ú. n. frittelőeljá­rással változtatható. Ezalatt olyan meg-50 munkálás értendő, amelynél az anyagot olvadáspontra hevítjük és azután kis mennyiségekben etgész hirtelen lehűtjük. Ezt az eljárást pl. úgy lehet foganatosí­tani, hogv az olvasztott anyagot cseppen-55 ként hűtőfolyadékba eresztjük. Ezzel a fritteléssel a kristályrács megnövekedik^ minek folytán a kibocsájtott fény spek­truma nagyobb hullámhosszak területére tolódik el. Ennek az eljárásnak tehát az az előnye, hogy egy anyaggal a kibocsáj- 60 tott fény több színét lehat elérni. A fenti leírásból nyilvánvaló, hogy a fluoreszkálóanyag előállításánál vegyileg erőtsen reagáló anyagokat, mint pl. halo­genidoket vagy fluorideket nem haszná- 65 luihk, miért is különleges agyag- vagy; platinaedények alkalmazása felesleges. Ez­zel az eljárás nyilvánvalóan plcsóbbodik. Ha különleges esetekben kívánatos, hogy a f tuo rész kálóanyag szekundé re misszióját 70 növeljük, akkor azt a következő anyagok közül eggyel vagy többel kis mennyiség­ben keverhetjük: bárium, stroncium, kál­cium, cézium, rubidium, lantán, cérium vagy tórium. E célra ezeknek a fémek- 75 nek olyan vegyületeit is felhasználhatjuk, amelyeknek nagy ión- vagy atómsugaruk van. Szabadalmi igénypontok: 1. Szervetlen, kristályos fluoreszkáló- 80 anyag, különösen villamos kisütőcsö­vekben való felhasználásra, azzal jel­lemezve, hogy a kristályrács a perió­dusos rendszer második csoportjába tartozó egy vagy több elem 700 C° 85 fölött bomló oxidjának, a periódusos rendszer negyedik csoportjának első alcsoportjába tartozó egy vagy több elem oxidjának és a periódusos rend­szer negyedik csoportjának második 90 alcsoportjába tartozó, 0.3 A és 0.7 A közötti iónsugarú egy vagy több elem oxidjának összetételéből van felépítve, mimellett a kristályrácsba aktivátor­ként mangán van felvéve. 95 2. Az 1. igénypontban védett szervetlen, kristályos fluoreszkálóanyag, azzal jel­lemezve, hogy a kristályrácsban je­lenlévő oxigénmennyiség akkora, hogy az az ortovegyületek arányának felel 100 meg. 3. Az 1. igénypontban védett szervetlen, kristályos fluoreszkálóanyag, azzal jel­lemezve, hogy a kristályrácsban je­lenlévő oxigénmennyiség az ortovegyü- 105 letek arányának megfelelő mennyisé­génél kisebb, azonban nem kisebb), mint az utóbbi 20%-a. 4. Az 1. igénypontban védett szervetlen, kristályos fluoreszkálóanyag, azzal jel- 110 lemezve, hogy a kristályrácsban je­lenlévő oxigén mennyiséige az orto­vegyületek arányának megfelelő meny­nyiségénél nagyobb, azonban nem na­gyobb, mint annak 500%-a. 115 5. Az előző igénypontok bármelyikében

Next

/
Thumbnails
Contents