120762. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vízgáz folytonos előállítására

4 130763. tünk egy-egy külön (33) gázelvezetőnyí­lást is. A (33) gázelvezelőnyílásokboz (35) ve­zeték csatlakozik, mely a (36) porkiválasz-5 tóba torkol. A gázból a (36) porkiválasztó­ban eltávolított alkatrészeket elzárható (37) nyíláson át csapolhatjuk le. A (36) por­kiválaszlóból (38) vezeték halad a (39) kátránykiválaszfó-szerkezclhcz, mely pl. 10 elektrosztatikus kátránykiválasztó lehet. A (38) vezelékel és a (36) porkiválasztót cél­szerűen a hőt rosszul vezető anyaggal béleljük, úgv hogy a gázok e helyeken nem hűlhetnek íe. A "(39) kátránykiválasztótól 16 (40) csővezeték halad a (11; gázszívószer­kezelhez. Ez a (11) gázszívószerkezet ösz­sze lehel kapcsolva a (31) gázszívószer­kezellel, ami előnyös, mert ekkor mindkét g'ázszívóL közös (42) motor hajihatja. 20 A (39) kátránykiválasztóban a gázból leülepedő kátrányt és az egyéb alkatré­szeket az elzárható (13) vezetéken át távo­líthatjuk el. A (41) gázszívószerkezetből (U) veze-25 ték halad a (21) gázhevílő alsó végéhez és a vezetékbe (45) záróiszerv van beik­tatva. A (21) gázhevítő alsó vége a (16; záró­szervvel vezérelhető (47) vezeték úLján a 80 (48) füstcsatornával, is össze van kötve, mely a rajzon egyszerűség kedvéért elha­gyott kürtőhöz csatlakozik. A (19) akna alsó végéhez egy-egy (49) zárószerv közbeiktatásával (50) és (51) ve-35 zetékek csatlakoznak. Az (50) vezeték az (52), az (51) vezeték pedig az (53) szer­kezeihez halad. Az (52, 53) szerkezetek rekuperátorok, melyek a levegő és esetleg a tüzelőgáz előhevílésére valók. Ez (52) 40 és (53) szerkezetek belsejében pl. függő­leges (54) csövek sora lehel, mely csöveket az előhevítendő közegek átjárják. Az (53) szerkezet (55) gáz-levegő-lángzókkal van felszerelve, melyekbe a tüz.előgázt és a 45 levegőt (56), illetve (57) vezetékeken jut­tatjuk. Az (55) lángzőkból távozó forró elégési gázok kívülről az (53) szerkezet (54) csövei mentén vonulnak tova és eköz­ben hőjük egy részét az (54) vezetékeknek 50 s 'ezzel az e vezetékeket átjáró közegnek átadják. Az (53) szerkezet felső végétől a forró elégési gázok az (58) összekötő­vezetéken át az (52) rekuperátor felső végéhez jutnak, melynek belseje az (53) 55 szerkezethez hasonlóan csövekkel van'fel­szerelve. A forró elégési gázok hasznosít­ható hőjük maradékát az (52) szerkezet­ben leadják és végül az (59) vezetéken át a (48) füstcsatornába áramolnak. Az (53; rekuperálorhoz pl. a tüzelőgázl a (60) ve- 60 zeléken át, az (52) rekuperátorhoz pedig pl. a levegőt a (61) vezetéken át vezethet­jük. Az 1. ábrán látható telep működésmódja lényegileg a következő: 65 Tegyük fel, hogy a (19) akna talpánál levő (49) zárótolóka nyitott. A felhevített levegő és a lüzelőgáz ekkor a (19) ak­nába alul áramol be. A (20) zárótolóka ebben az üzemi állapotban zári, ép úgy 70 a (45) lolóka is, viszont a (21) gázhevítő (46) tolókája nyitott. A (19) aknába jut­tatott közegek itt elégnek. A forró gázok a (22) összekölővezeféken át a (2\) gáz­hevítőbe vonulnak és ebben hőjüket a tűz- 75 álló (62) rácsozatnak adják át, amelyet az ismert Cowper-rekhez hasonlóan tűzálló anyagú (63) bélés vesz körül. Aminl a (21) gázhevítő tűzálló (62) rá­csozatát a kívánt hőmérsékletre hoztuk, 80 a (49) és (46; zárőtolókákal zárjuk, a (15) és (20) zárótolókákat pedig nyitjuk. Erre a (41) fújtatóval, a (4íly vezetéken ál vízgáz és gőz keverékéi vezetjük be a (21) gázhevílő alján. A gáz-gőz-keverék 85 a (21) gázhevítő forró (62) rácsozatán fel­hevül és azután a (22) összekölővezeLéken áL a (19) aknába áramol, amelyben le­felé vonul, mire a nyitoLt (18) vezeléken át az (1) gázfejlesztő (15) csatornáiba, 90 majd a (11) hidak hosszcsatornáiba jut. Ezekből a forró gáz-gőz-keverék a (13) nyílásokon át a gázfejlesztő aknáiban levő tüzelőanyagba áramol, ahol is hő jé! a tü­zelőanyagnak átadja. Ekkor a gőznek a 95 szénnel való reakciója folytán vízgáz kép­ződik. A képződött vízgáz egy részét az (1) gázfejlesztő (2; aknáiból' "a (10) íal­kiugrások alatt a (14) falcsatornákba szí­vatjuk. A gáz c része a (23) vezeléken át 100 a (21) porkiválasztóba, majd a (27) gőz­kazánba, ezután, pedig a (28) mosóba jut. A tisztított és hűtött' gázt végül a (32) vezetéken át hasznos gázként elvezethet­jük. 1 105 A 2. gázosílókamarák alsó részében ke­letkezett vagy itt e kamarákba vezetett gáz további része a tüzelőanyagot a (10) hidak felett is átjárja. A gáz e része eközben a tüzelőanyagot hevíti s ennek folytán a 110 tüzelőanyag kigázosodik. A vízgáz, pár­lási gáz és vízgőz keverékét a gázfejlesztő mennyezetében levő (33) nyíláson, vagy nyílásokon át távolítjuk el. A (33) nyílások a legfelső tüzelőanyagréleg felett vannak, 115 úgy hogy a gázok és gőzök a gázfejlesztő­ből lényegileg a legfelső tüzelőanyagréleg hőmérsékletével vonulnak el.

Next

/
Thumbnails
Contents