120737. lajstromszámú szabadalom • Elektronokat emittáló katóda és eljárás üzemben tartására
Megjelent 1.939. évi június hó 1-én. 'AGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 120737. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. — 22. 5089. ALAPSZÁM. Elektronokat emittáló katóda és eljárás üzemben tartására. Allgemeine Elektricitáts Gesellschaft, Berlin. A bejelentés napja 1937. évi április hó21-ikc. Németországi elsőbbsége 1936. évi április hó 23-ika. Általában ismeretes, hogy megfelelő katódák, úgynevezett izzókatódák, hevítésekor elektronokat bocsátanak ki. Ismeretes az is, hogy fémeken, ha azokat 5 katódként és anódként igen nagy feszült• ségre kapcsoljuk, hideg elektronemisszió jön létre. A találmány értelmében elektronemissziót egészen új módon létesítünk. 10 A találmány értelmében az emittáló katóda hozzávezetéssel ellátott hordozóból, azon elrendezett legalább részben elektronokat nem emittáló félvezetőből való rétegből, valamint annak a felüle-15 tét egészen vagy részben fedő hozzávezetéssel ellátott fémrétegből áll. E fémréteget a továbbiakban segédelektródának is nevezzük, melynek segélyével a a katódához oly gyenge segédáramot 20 vezethetünk, mely a katódát az izzítással létrehozott elektronemisszióhoz szükséges hőmérsékletre nem hevítheti, de az áram hatására a cella a segédelektróda felőli oldalán elektronokat emittál. 25 Az effajta katódákat különféleképen alakíthatjuk ki. A találmány szerinti katóda néhány kiviteli alakját a rajzon példaképen tüntettünk fel. 30 Az 1. ábrán (T) a katóda hordozója (pl. nikkel), (S) rosszvezető anyag (pl. ólomszulfid) és (H) a segédelektróda (pl. ólom). Az (S) és (H) rétegekét a lemezalakú hordozóra gőzalakból való lecsa-35 pással, felfecskendezéssel vagy egyéb módon vihetjük fel. Emellett arra kell ügyelnünk, hogy az egyes rétegek ne legyenek túl vastagok. így a rosszvezető (S) anyag ne legyen vastagabb 0.5 mm-nél és a fémes segédelektróda ne legyen vasta- 40 gabb 0.1 mm-nél. Emellett a (H) réteget célszerűen úgy választhatjuk meg, hogy az még átlátszó legyen. Nem szükséges, hogy a segédelektróda az egész katódfelületet borítsa. Az pl. gyűrűalakú vagy 45 hálóalakú is lehet. A katódán, az ábrán feltüntetett módon, áram folyik át, melyet segédáramnak nevezünk és mely az izzókatóda fűtőáramának felel meg. Ezt a segédáramot 50 oly kicsire kell választanunk, hogy a katódának lehetőleg minden felmelegedését elkerüljük. Amint a segédáram megindul, a katódán elektronemisszió lép fel; a segédáram erőssége emellett 55 mintegy 1 niA/cra2 , Ha a katódát és az anódát a szokásos módon vákuumedényben helyezzük el és megfelelő feszültségre kapcsoljuk, akkor tekintélyes elektronáramokat ka- 60 punk. Így 100 volt feszültségnél emuként 18-8 -tól 10-7 ampererősségű áramot kaphatunk. Az elektronemisszió azonban akkor is fellép, ha katóda és anóda között feszültség nincsen, ami pl. a levegő 65 ionizálásával kimutatható. • Kitűnt, hogy ez a jelenség igen különböző körülmények mellett jön létre, vagyis ugyanazt a hatást másként felépített katódával is elérhetjük. A 2. és 70 3. ábrák a találmány szerinti katóda további kiviteleit mutatják. Az 1. ábra kapcsán ismertetett katóda alkatrészein kívül, itten még egy újabb (J) szigetelőréteget iktattunk be. E szigetelőréteg az 75 (S) réteg alatt, vagy az (S) réteg fölött
