120727. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oktándús benzinek és aromás szénhidrogének (benzol, toluol, xilol stb.) előállítására

2 120737. különített három fokozatban mennek végbe: I. Fokozat: hőmérsék kb. 500—520°. Főreakció a normális hőfokon és nor-5 mális nyomáson folyékony paraffinos szénhidrogének gyakorlatilag teljes átalakulása gázalakú olc-fines és paraffinos szénhidrogénekké. Reakciótartam: a normális hőfokon és 10 normális nyomáson folyékony paraffinos szénhidrogének gyakorlatilag teljes eltűntéig. II. Fokozat: hőmérsék kb. 600—G20°. Főreakció: cikloolefinek képződése az 15 I. fokozatban keletkezett olefinekből. Reakciótartam: az I. fokozatban keletkezett olefineknek gyakorlatilag teljes (80—90%) átalakulásáig cikloolefin ékké. 20 III. Fokozat: hőmérsék kb. 720—780°. Főreakció: a II. fokozatban képződött cikloolefinek dehidrogénezése aromás szénhidrogénekké. Reakciótartam: az aromás szénhidrogéa5

nek maximális hozadékának elértéig. Mindegyik fokozat számára külön fűtőtérről gondoskodunk és mindegyik fokozatot külön elemzésekkel ellenőrzünk, hogy a fenti reakciómenet jó lefoivásá-30 ról biztosak legyünk. A paraffinos alapú kőolajfrakciók vagy a megfelelő természetes vagy mesterséges olajok a túlnyomó mennyiségű paraffinszénhidrogéneken kívül természetesen bi-35 zonyos mennyiségű magasabb nafténes, magasabb aromás szénhidrogéneket és olefines szénhidrogéneket is tartalmaznak vagy tartalmazhatnak, melyek minden fokozatban a fent felsorolt főreak-40 ciók mellett mellékreakciókban vesznek részt; így pl. az I. fokozatban a (7) és (8) szénszámú olefinek bomlanak, az olefinek izomerizálódnak, a nafténes és elágazó aromás szénhidrogének oldalláncai 45 lehasadnak, a II. fokozatban szabad radikálisok csatlakozása és nafténes szénhidrogének dehidrogénezése lép fel, a III. fokozatban a nafténeknek mérsékelt bomlása alacsony parafíinekké és 50 olefinekké, továbbá nagymoiekulájú policiklusos szénhidrogének képződése és a naftének dehidrogénezése észlelhető.Ezek a mellékreakciók azonban nem jellemzők a találmány szerinti eljárás fokozataira. 55 A fentiekből láthatjuk, hogy a találmány szerinti eljárás termikus hatáson alapul és nyomás, katalizátorok vagy más reakciórésztvevők nélkül foganatosítható. Az új eljárás egy kiviteli példáját az 60 csatolt vázlat kapcsán ismertetjük. A nyersanyagot, pl. világító-olajat at (R) tartályból az (1) vezetéken juttatjuk az (I) kemence felső terében lévő (A) elgőzölő kígyóba. Az (A) kígyóból a gőzök 65 a hőszigetelt (a) csövön át az (I) kemence alsó részében elrendezett, 500—520°-ra fűtött (B) reakció kígyóba lépnek. A. táplálást az (r-,) csap szabályozza; a (B) kígyó végének oldalágában (r2

) 70 csap és pirométer van. A (B)*csőkígyóból a termékek a (b) vezetéken a (II) kemence aisó részében elhelyezett 6()0—620°-ra fűtött (C) párhuzamos csövek rendszerébe lépnek. 75 Az (r2

) csapon elemzés-re szánt mintákat szedhetünk. Az (r9

) csaphoz az (5) hűtőit kígyó és a (G,) gázelválasztó csatlakozik; a kondenzátumot az (11) csapon bocsátjuk le, míg a. gázt az (in) ,so csövön gázmérőbe vezetjük. A kondenzátum és a gáz elemzésével megállapíthatjuk az oleí'inlartaímaí s az I. fokozat helyes üzemét. A (C) csőrendszer végének oldalágában 85 ugyanilyen rendeltetésű az (r3

) csap, (6) hűtőkígyó, (G3

) gázelválasztó, (n^ csap és (ni) gázvezeték. A (C) csőrendszerből a reakciótermékek a (c) vezetéken át a 720—740°-ra 90 fűtött, a (C) rendszerhez hasonló csőrendszerbe lépnek, mely pirometerrel és manometerrel van ellátva. A kilépő termékek a (d) csövön át az (E) szeparátorba jutnak, amelyből az itt kiváló 95 aszfalíszerű termékekel az (r4

) csapon csapolhatjuk le. A reakcióelegy az (E) térből az (e) csövön és az (F) hűtőkígyón át a (Gx

) gázelválasztóba jut; a kondenzátum az (r5

) csövön át bocsátható ki, 100 míg a gázok az (f) csövön át egy második (II) hűtőn keresztül az (I)' szeparátorba jutnak, melyből a kondenzátum az (r6

) csapon bocsátható ki. A hűtött gázok a (4) vezetéken át a (J) elnyeletőbe 105 lépnek, ahol pl. gázolajcsővel találkoznak az (r7

). csapon kivezetett gázolajból hevítéssel aromás szénhidrogénekben dús benzint desztillálhatunk ki. Dolgozhatunk úgy is, hogy a (C) cső- 110 rendszerből kilépő reakcióé legyet előbb kondenzáljuk s csak a nem kondenzálhatógázokat vezetjük a (D)csőrendszerbe. Ez esetben az (i) csapot zárjuk, s a (C)böl eredő reakcióelegyet a (h) csapon át 115 a (K) hűtőbe és a (G4

) szeparátorba vezetjük, melyből a nem kondenzált gázokat a (Cj) csövön és (g) csapon át juttat-