120715. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidrogéndús gázelegyek előállítására metánnak oxigénnel eszközölt részleges elégetésével

Megjelent 1939. évi június hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍÖ wM SZABADALMI LEIRAS 120115. SZÁM IV h/l. (H/e.) OSZTÁLY. — L. 7302. ALAPSZÁM. Eljárás hidrogéndús gázelegyek előállítására metánnak oxigénnel eszközölt részleges elégetésével. Gesellschaft fiir Linde's Eismaschinen A. G., Höllrieg-elskreuth. Pótszabadalom a 117289. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1938. évi február hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi március 20-ika. A törzsszabadalom eljárást ismertet hidrogóndús gázelegyek előállításra, meláiitartalmni gázkverékekből metánnak izzó kokszágyban történő részleges elége-5 tésével. Ennél az eljárásnál a kétaknás kemencének koksszal töltött aknáiba felváltva metántartalmú gázt vezetünk, melyet az egyik aknában felmelegítünk, majd az aknák alsó végeihez vezetett 10 oxigénnel kokszágyban hidrogén-szénoxid-keverékké alakítunk és a másik aknában újra lehűtámk. A találmány ezen munkamód tökéletes'bítése. A találmány értelmében az oxi-15 génhez, a kemencéibe bevezetésekor vagy az előtt oly gázokat keverünk, melyeknek oxigénnel, illetőleg az izzó koksszal létesített reakciós termékei nem tisztátlainítják a. fejlesztett hidrogéndús gázikeveré-20 ket. Ilyen gázok pl. vízgőz vagy magának az átalakítandó metángáznak egy része. Ezáltal a következő előnyt érjük el: Hogy a metánnak szénné és hidrogénné »5 történő termikus szétbontásánál elegendő nagy szétesési sebességet érjünk el, a gázkeveréket legalább 1200—1300 C°-ra kell felhevíteni. A törzsszabadalom szerint tehát a gázkeverék teljes átalakításának 30 előfeltétele az, hogy az. egész keverék a kemence kokszágyába fúvott oxigén létesítette lángövön áthaladjon. Tiszta oxigén csak viszonylag kis lángot ad, mimellett az égési övben keletkező és onnan eláramló forró szén- 35 oxid a kemencén átvezetett metántartalmú gázáramot a legforróbb helyről elnyomja, miáltal az egész kemencekeresztmetszetnek egyenletes felhevítése és ezzel az égési öv konstrukciós alakítása meg 40 van nehezítve. Ha a találmány szerint a kokszágyhoz vezetett oxigént oly gázokkal hígítjuk, melyek az átalakításnál a forró koksszal és az oxigénnel lényegében szénoxidot és í5 hidrogént képeznek, akkor a kemencéiben előállított hidrogéndús gázkeveréknek tisztátlanná tétele nélkül a láingövet nagy mértékben növelhetjük és így azt az akna egész keresztmetszetiére kiterjeszthetjük. 50 Ennek elérésére gyakorlatilag elegendő pl. oly vízgőzmennyiség, mely az oxigén mennyiségéinek M>. 25%-a. Ha az oxigénhez éghető gázokat keverünk, akkor ezek mennyiséget úgy választjuk, hogy ne áll- 55 janak elő épipen stöchiometrikus viszonyok, melyek különösen magas hőmérsékleteket okoznak; tehát vagy oxigén-, vagy gázfölösleget alkalmazunk. A segédgáznak oxigénnel való összeke- 60 verése magában a kemencéiben történhet, mikor is az oxigénfuvókákkal szomszédos fúvókákon át fujjuk a, gázt az oxigénáramba. Valamivel eltérő munkamód szerint az éghető segédgázt elökamrában oxigénnel elégetjük és csak azután fujjuk az égéstermékeket bizonyos oxigén- vagy gáz-