120704. lajstromszámú szabadalom • Anyag, tüzelő és eljárás belső elégésű motorok üzemének feljavítására

130704. 3 déses tüzelő vagy tüzelőfrakció, ha a kettő összehasonlítását alacsony fordulatszám, teljesen nyitott szelep és maximális kopqgású légbenzin viszonyaik mellett véri gezzük. Az 1. ábrán az abszcisszák az elpárolgott benzinmennyiséget százalékokban, az ordináták pedig ennek a gőzalakú résznek oktánszámát mutatják. Az ábrából 10 kitűnik, hogy ha a tüzelőnek 55<>/o-a pá-1 rolgott el, ennek az 55%-nák az oktánszáma 67. Ha az elpárolgott rész S0°/o-ot tesz ki, ennek 80%-ot kitevő résznek oktánszáma 58. Ha tehát a már elpárolgott 15 részt még a nehezebb végek elpárolgásával szaporítjuk, az eredő elpárolgott rész oktánszámát tetemesen csökkenthetjük. Ennek megfelelőien mennél kisebb az elgőzölt rész, annál nagyobb az oktánszáma. 20 Az 1. ábrabeli görbe a forgalomban lévő benzinek túlnyomó részére érvényes. A 2. ábrán vázlatosan egy hathengeres motor három hengerét tűntettük fel, hogy három különböző elegy-állapotot magva-25 rázhassunk meg. Az ábrán (10) a motor, (11) a karburátor, (12) a leszálló elosztócsonk, (13) az elosztó csői, (14) a beszívószelepek, (15) a kipuffogászelepek és (16) a dugattyuk jelzése. A hengereket (A, B) 30 és (C) jelzik. A dugattyúkat nem a forgattyúhoz kapcsolt rendes, hanem alsó holtpontban lévő helyzetükben tüntettük fel, melyben a hengerek egyforma befogadó képességűek, hogy a teljesen nyitott sze-35 léppel és alacsony fordulatszámmal működő motor hengereibe lépő töltések öszszetételét jobhan tüntethessük fel. A 2. ábrán a gőz-lég-elegyet szakgatott. vonalak jelzik, melyek különböző vastag-40 ságai a különböző gőztöménységnek felelnek meg. A benzin el nem párolgott nehéz vége (17) cseppekben van jelen, melyeket a hengerben a falak, a maradék égési termék stb. melege párologtat el. A 45 rajz e tekintetben csak vázlat, mely a quantitatív viszonyokat vagy a helyzeteiket csak jelképesen tünteti fel. A motor működésekor a karburátorban és elosztóban szokott módon elgőzösített 50 tüzelő (pl. 55—90<>/o) lényegileg egyenlő mennyiségekben, és egyenlő levcgőmennyiségekkel keverten osztódik el az egyes hengerekbe. Ellenben a karburátorban és elosztóban el nem párolgott nehéz végek 55 elosztása tekintetében a több-hengeres motornál három lényeges állapottal találkozunk, melyek a következők: 1. Egy vagy több (A) hengerbe csak a karburátorban és elosztóban teljesen elpárolgott könnyű végek lépnek, lényegileg 60 nehéz végek nélkül. 2. Egy vagy több (B) hengerbe olyan arányban jutnak elpárolgott könnyű végek és folyós nehéz végek, hogy a tüzelő összetétele, valamint a tüzelő és a levegő 65 súlyviszonya lényegileg a karburátort elhagyó keverékével azonos. 3. Egy vagy több (C) hengerbe a 2. alatti keverék és még a folyós nehéz végeknek az a része lép be, melynek a ben- 70 gerek közti helyesen egyenletes eloszl ás esettén az (A) hengerekbe kellett volna jutnia. Ezt a három különböző állapotot a nehezen illó folyós részeknek a hengerek közti egyenlőtlen elosztása idézi elő, mely 75 utóbbit viszont az elosztó méretei és alakia a motor sebessége s egyéb tényezők befolyásolják. A (B) és (C) állapotokban a cseppfolyósán a hengerekbe lépő nehéz; végek rendszerint még az elégés megin- 80 dúlta előtt teljesen elpárolognak. A hengerekben tehát lényegileg egyenlő rnenynyiségű levegő, de különböző mennyiségű és összetételű tüzelő lesz. A tüzelő viszonyos mennyiségeit a 2. ábrán a szakgatott 85 vonalak különböző vastagságai érzékitiík. Az (A) hengerben a levegő: tüzelő aránya nagy, a (B) hengerben kisebb s a (C) hengerben még kisebb. Az (A) hengerben lesz a legszegényebb, a (C) hengerben a 90 legdúsabb keverék. A (C) hengerben a dúsítást a járulékos nehéz végek idézik elő, melyeknek kopogásgátló értéke az 1. ábra szerint alacsony. Az (A) hengerben lévő szegény keverék a tüzelő legjobb kopo- 95 gásgátló értékű részét tartalmazza ugyan, de szegénysége folytán hajlamosabb a kopogásra, mint a (B) henger keveréke. Viszont a (B) henger keverékének kopogási hajlama — miként ezt később megmagyai- 100 rázzuk, nagyobb a (C) hengerénél. Ilyenek és közbeesők az állapotok rendszerint akkor, amikor alacsony fordulatszámnál lép fel kopogás. Ügy találtuk, hogy a fenti eloszlási egyenlőtlenségek nyáron akkor 105 lépnek fel, mikor a jármű sebessége az óránkénti 40 km-t nem lépi túl; de hátrányosabb körülmények, mint téli járat, az eloszló kisebb melegítése vagy kevésbé ilLó tüzelő használata esetén még nagyobb se- 110 bességeknél is fellépnek. Ha a kocsi sebessége állandó és kb. óránkénti 56 km fölött van, a szívócsőbe beszívott tüzelő^gőz-leviegő keverék sebessége elég nagy ahhoz, hogy a folyós ré-, 115 szecskéket magával ragadva egyenletesen ossza el a hengerek között. Ilyenkor az