120704. lajstromszámú szabadalom • Anyag, tüzelő és eljárás belső elégésű motorok üzemének feljavítására

Megjelent 1939. évi június hó 1-én. MA6YAB SIRÁLY SZABADALMI BÍRrtslé SZABADALMI LEÍRÁS 15S0704. SZÁM. Il/a. OSZTÁLY. — 25. 3060. ALAPSZÁM. Anyag, tüzelő és eljárás belső éléfésű motorok üzemének feljavítására. Ethyl Gasoliue Corporation céjf, JV»;w York-ban, mint Bartholomew Éarí mérnök, Detroit, Michígan, jogutódja. A bejelentés napja 1937. évi február hó 22-ike. A. E- Á.-beli elsőbbsége 1936. évi szeptember hó 4-iké. A találmány belső elégésű motorok üzemének javítására vonatkozik. Amikor az ólom-tetraefilt el'őször alkalmazták kopogásgátlásra, az autómotorok még kisképes-5 ségűek voMak, vagyis sebességhatárark aránylag szűkek s a beszívó esőágak aránylag kis keresztmetszetűek voltak s a csőágakat rendszerint számottevően fűtötték. Ilyen körülmények között az ólomtetraetil 10 volt a legmegfelelőbb kopogásgátló ólomvegyületek egyike és ámbár más ólomvegyületeket, különösen ólom alki lókat már ismertek és részben ki is próbáltak, ezek az ólomtetraetil forgalmi használ hatóságát 15 nem érték el. Az általános felfogás az volt, hogy adott motorban a kopogás az abnormális égés következménye és adott üzem körülményeik között — adagolt kopogásgátló vegyületek 20 híjján — a kopogás fellépte és erőssége a tüzelő kémiai összetételétől függ s cinnek megfelelően a kopogási körülményieík megjavítása főleg az alap-tüzelő vizsgálatától és módosításától várható. A benzinek 25 igen tág határok közti forrpontú és molekuláris szerkezetű szénhidrogének keverékei. A rendes kereskedelmi benzinek egyrészt alacsonyabb forrpontú, jó kopogásgátló értékű frakciókból — «könnyű vé-30 gek»-ből — másrészt magasabb forrpontú, kis kopogásgátló értékű frakciókból — (nehéz végek»-bői — tevődnek össze. Közismeretes, hogy az autómotorban sí kopogás akár nagy, akár kis sebességnél 35 felléphet s egy adott motor mind kis, mind nagy sebességnél is kopoghat. Ügy találtuk, hogy egyébként azonos körülmények között némely üzemkőrülmény változása nagyobb mérvben befolyásolja az alacsony sebességnél fellépő kopogást, 40 mint a különböző tüzelőfrakciók megfelelő kopogásgátló értékei. Megállapítottuk továbbá, hogy a kisebb kopogásgátló értékű nehéz végek rendszerint csak kis mérvben befolyásolják a kis sebességnél fel- 45 lépő kopogós felléptét és erősségét. Nagy sebességnél egy adott tüzelő átlagos kopogásgátló értékét a nehéz végek aí többi frakcióval együttesen szabják meg, de alacsony sebességnél' rendszerint a jobb ko- 50 pogásgáttó könnyű frakciók szabályozzák a kopogás felléptét és erősségét. A kopogás felléptét és erősségét a motor jellegzetességei, az alap-tüzelő és az adagolt kopogásgátló vegyület együttesen szabják 55 meg. Megállapítottuk, hogy a különböző ólom-alkilvegyületek némely olyan különböző sajátságokkal bírnak, melyek a motorok némely jellegzetességéhez és az alaptüzelő némely sajátságához viszonyítva, szé- 60 les alapot nyújtanak a motór üzemének tökéletesítésére. Ezek az alapvető jellegzetességek a motorüzem tökéletesítése céljából kombinálhatók is. A találmány célja az alapvető jellegze- 65 tességek kapcsolatainak olyan megszabása, mely úgy a kis, mint a nagy képességű belső elégésű motorok változó üzem viszonyai mellett a teljesítményt fokozza. (Nagy képességű gép az olyan, mely tág határok 70