120702. lajstromszámú szabadalom • Eljárás valódi festés és nyomás létesítésére leuko-csávafestékek észterorsóival

Megjelent 1939. évi június hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 120102. szám. XIV/e. OSZTÁLY — D. Ő055. ALAPSZÁM. Eljárás valódi festés és nyomás létesítésére leuko-csáva-festékék esztersóival. Duránci & Huguüniii A.-G. cég1

, Basel (Svájc). A bejelentés napja 1933. évi február hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi március hó 1-je. Ismeretes, hogy a leuko-csávafestékek esztersói savanyú oxidáló-szerekkel szemben különbözőképpen viselkednek. Némelyiket már enyhe oxidálószerrel és ala-5 csony, hőmérsékleten lehet előhívni, míg mások hatékonyabb oxidálószereket és esetleg magasabb hőmérsékleteket is igényelnek az előhíváshoz. Vagyis más szavakkal az esztersó-színezés előhívásához 10 szükségelt oxidálási potenciál a különböző esztersóiknál tetemesein különböző. Ismeretes továbbá az a tény, hogy az ©sztereóknak a roston eszközölt oxidálásával előhívott némely csávafestéket a szí-15 nézés előhívására használt oxidálószer könnyen túloxidálja s ezáltal a kívánt színt gyakran nagymérvben módosítja. A fentiekből kitűnik, hogy ha pl. egy és ugyanazon szöveten egymás mellett 20 két különböző esztersót, mégpedig egy könnyen előhívható, esetleg túloxidálással szemben érzékeny és egy nehezebben előhívható esztersót kell előhívni, kellemetlenségek léphetnék fel. Ha az, első sóhoz 25 alkalmazkodunk az oxidálóhatással, akkor a második só előhívása tökéletlen lesz; ha viszont a második sóhoz alkalmazkodunk az oxidálással, akkor az első sót túloxidáljuk. 30 E kellemetlenségek megszüntetéséire pl. az 535.249, 540.470, 549.529, 596.887 stb. német szabadalmakban már ajánlottak különböző módszereket. Megállapítottuk, hogy ha az előhívó-35 fürdőbe olyan anyagokat adagolunk, melyek oxidálással könnyen alakíthatók át kinonoikká, ill. kinonszerű anyagokká, egyrészt messzemenően meggátolhatjuk érzékeny esztersó-színezéseknek túloxidálás okozta károsodását, de másrészt nem hátráltatjuk más olyan esztersó-színezések előhívását, melyek aránylag hatékonyabb oxidálást igényelnek. Ilyen védőanyagokként aromás polioxivegyületek, illetve aminooxidvegyületek és ezek szulfo-, illetve ikarbonsavjai jönnek tekintetbe, mint pl. hidrokinon, l:4-naftohidrokinon, l-amino-2-naftol-4-szulíosav, pirogallol, gallussav, taniin, stb. Metadioxi-vegyületek, mint pl. a rezorcin a jelen eljárásnál nem jönnek tekintetbe. Figyelemreméltó az ia körülmény, hogy az alkalmazandó védőanyag mennyisége egyáltalán nincs stöchiometrikus viszonyban a fürdőben jelenlevő fölösleges, vagyis a festék előhívása után még jelenlevő oxidálószer mennyiségével. A kívánt hatásnak, vagyis a festék normális előhívásának elérésére rendszerint sokkal ke-, vesebb mennyiségű védőanyagra van szükség, mint amennyit az alkalmazott oxidálószer mennyiségére való tekintettel szűkségesn:ek vélh etaénk. Az új eljárás tehát az eddigiekkel szemben előnyös. Cellulózrostoknak csávafestékekkel való festésénél rostkárosodások meggátlására már ajánlottak hasonló anyagokat. A rostkárosodást gátló hatás a találmány szerinti hatástól eltérő területen érvényesül, úgyhogy nem lehetett abból >a hatásból a találmány szerinti hatásra következtetni. 40 45 50 55 60 0