120700. lajstromszámú szabadalom • Fűtőberendezés közvetett fűtésre

Megjelent 1939. évi jiinius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^MmK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 130700. SZÁM. Il/h. OSZTÁLY. — -B. 14:054. ALAPSZÁM. Fűtőberendezés közvetett fűtésre. Benes Zoltán oki. gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja 1938. évi január hó 5-ike. Ismeretesek olyan melegvízfűtési beren­dezések, melyeknél a vizet gőzsugárfuvó (injektor) keringteti. Ezeknél célszerű, ha a kazán kifejezetten gőzkazán. Ez a meg­oldás ugyanis egyszerűbb, mint az, amely-5 nél a keringő vizet egy melegvíz-kazán! hevíti fel, a szükséges gőzt pedig egy kü­lön, kisebb gőzkazán szolgáltatja, esetleg a melegvíz-kazánnak egy elrekesztett része. A sugárfuvó keverőcsövében a gőz ösz-10 szekeveredik a keringő vízzel és lecsapó­dik. A gőz mozgási energiája nyomássá alakul át és ez szolgáltatja a víz keringésé­hez szükséges nyomáskülönbséget, a gőz hőtartalma pedig felmelegíti a fűtőtestek-15 ben lehűlt vizet. Ilyen berendezés egy példaképpeni foga­natosítási alakja a mellékelt rajz 1. ábrá­ján látható vázlatos ábrázolásban, A 3. kazánon megkülönböztethető a (4) tűztér, 20 az (5) víztér és a (6) gőztér, melyből a (12) gazvezetéken át jut a gőz a sugár­fuvóhoz. A (8) fúvókán kiáramló gőz a (9) keverőcsőben keveredik a keringő víz­zel. A (10) diffuzor azt a célt szolgálja, 25 hogy a mozgási energia minél nagyobb része alakuljon át nyomás.-energiává. A (9) keverőcsőben felmelegedett víz az; (1) csövön át áramlik a (11) fűtőtestekhez. Az ezekben lehűlt víz a (2) csövön át tér 80 vissza a gőzsugárfuvóhoz. Ha nem fűte­nek, a kazán gőzterét is víz tölti ki. Be-, fűtésnél a fejlődő gőz kiszorítja a vizet a gőztérből éspedig az alsó összekötőcsö­vön, a (2) csövön, a (11) fűtőtesteken és 35 az (1) csövön át a (7) terjeszkedő edénybe. Ennél a berendezésnél tehát a kazán vize nem szolgál közvetlenül fűtésre, mert a kazán nincs is a tulajdonképeni vízke­ringésbe beiktatva [(1) cső, (11) fűtőtes­tek, (2) cső, sugárfuvó], hanem a vízkerin- 40 gés áramkörének egy részéhez mellékzár­latot képez. Csak a kazánban fejlődő gőz hevíti fel. a sugárfuvóban a keringő vizet. A kazánban elpárolgott víz pótlására az alsó összekötőcsövön át áramlik víz a fűitő- 45 hálózatból a kazánba. Az 1. ábrán vázolt berendezésnél a gőz­sebesség a fuvókában arányos a fúvóka és a kazánban levő vízállás közti szint­különbség négyzetgyökével. A vízkeringést 50 hajtó nyomáskülönbség, amelyet a gőz­sugárfuvó szolgáltat, arányos a fuvókáhani fellépő gőzsebesség négyzetével, tehát meg­közelítőleg arányos a fúvóka és a kazán­ban levő vízállás közti szintkülönbséggel. 55 Kívánatos, hogy a víz keringtetésére ren­delkezésre álló nyomáskülönbség (a továb­biakban röviden hajtó-nyomás) minél na­gyobb legyen. Akkor ugyanis szűk cső­vezetéket lehet alkalmazni, ami lényegesen; 60 olcsóbbá teszi a berendezés létesítését. Szűk csöveknek nagyobb az áramlási ellenál­lása s ezért van szükség minél maga­sabb hajtó-nyomásra. Nagy hajtó-nyomást a fentiek szerint az, 1. ábrán látható béren- 65 dezésnél úgy lehet elérni, hogy a kazánt minél mélyebbre szereljük és a sugárfuvót minél magasabbra. Akkor ugyanis nagy a szintkülönbség a fúvóka és a kazánban levő vízállás közt. 70 Az ilyen berendezések azonban csak an­nál a fűtőteljesítménynél működtek jól, amelyre méretezték őket. (A névleges: tel­jesítménynél.) Kisebb teljesítménynél (ha gyengébben fűtenek) kevesebb gőz fejlő- 75

Next

/
Thumbnails
Contents