120690. lajstromszámú szabadalom • Tetőfedés
Megjelent 1939. évi jiinius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 120690. SZÁM. VILL/1). OSZTÁLY. — S. 17175. ALAPSZÁM. Tetőfedés. Szluka Béla építési vállalkozó, Budapest. A bejelentés napja 1937. évi december hó 11-ike. A találmány célja, megszüntetni az eddigi tetőfedéseknek azt a hiányát, hogy az egyes fedőelemek (cserepek) nincsenek a tetőszerkezethez kellően rögzítve $ en-5 nélfogva nem nyújtanak megfelelő védelmet eső és szél ellen, mert az összekötő vakolat ellenére is könnyen meglazulnak, elmozdulnak, egyes cserepek eltörnek és leesnek s így a tető állandó gondozásra 10 és javításra szorul. Ezt a találmány szerint lényegileg úgy kerüljük el, hogy az egyes cserepeket hármasával összefoglaljuk és a tetőszerkezethez — célszerűen könnyen oldható kap-15 csókkal — rögzítjük. Ennek egyik gyakorlati megoldását mutatja a mellékelt rajz 1. ábrája, amelyen egy a találmány szerint "kialakított hornyolt cserepet alul-20 nézetben látunk; a 2. ábra a fektetés módját ugyancsak alulról nézve, a 3. és 4. ábra pedig ennek A—B illetve C—D metszetét mutatja. 25 5. és 6. ábra az alkalmazott rögzítőkapocs egy célszerű foganatosítási alakjának részletrajza, nagyobb léptékű távlati képben és illetve a tetőlécre helyezett cserepekre alkalmazva. 30 Az (1) cserépnek alsó felületén a (2) tetőlécre támaszkodó, eddig is használatos (3) orron kívül még két, oldalélei mentén elrendezett kisebb (4) és (5) orra van. Ezek az orrok úgy helyezkednek el, 35 hogy a cserepek lerakásánál három-három cserép egy-egy (3), (4) és (5) orra egy helyre kerülnek s így egymással, valamint a támasztó (2) tetőléccel egy rugalmas (6) fémkapocs segélyével összefoglalhatók. 40 A (2) tetőlécre támaszkodó (3) orr az ábrázolt példánál célszerűen az eddiginél nagyobb méretű és olyan (7) vájattal van ellátva, amelybe a fölébe kerülő két szomszédos cserép jobboldali (5) és baloldali t5 (4) orrai beleilleszkednek, tehát szorosan összefoglalva tartatnak. A (6) összekötő kapocsnak az 5. és 6. ábrán látható foganatosítási alakja olyan kengyelből áll, amelynek szárai derékszög- 50 ben meg vannak hajlítva és karomszerű kampókban végződnek. Ezek a kampók a tetőlécbe kapaszkodnak, míg a kengyel középső (alsó) része a (4, 5) orroknak támaszkodik, ezeket összefoglalva; evégből 55 ez utóbbiak tövüknél célszerűen kissé alá vannak metszve [(8)-nál], hogy a kapocs róluk le ne csúszhasson. Az acéldrótból készült kengyelszárak nagyobbmérvű rugalmas kitérését biztosi- 60 tandó, célszerű azokat helyenkint az ábrázolt módon hurokalakban meghajlítani. A tetőcserepeknek ez a rögzítése még sokféle más módon is megoldható. Fő lényege a találmánynak, hogy leg- 65 alább három-három cserép oldalirányú elmozdulás ellen össze legyen foglalva és a mindenkori felső cserepek a tetőszerkezethez lefoghatok és — célszerűen könnyen oldhatóan — rögzíthetők legyenek. 70 Szabadalmi igénypontok: 1. Tetőfedés, amelyre az a jellemző, hogy a tetőcserepeknek alsó felületén olyan