120678. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rolyékony szénhidrogének előállítására

130618. 7 reakciókörülményekkel mérsékeljük, — .amennyiben pl. annyira hígított szintézisgázt és/vagy oly kevés aktivá­tort tartalmazó, vagy annyira hígított kontaktusmasszákat használunk és/ vagy olyan nagy reagáló-gázsebessé­gekkel és/vagy olyan alacsony hőmér­séken dolgozunk — mely enyhített reakciókörülmények egyébként azonos többi reakciókörülmény, de normális nyomás alkalmazása mellett csak olyan hozadékokra vezetnének, melyek a normális nyomáson elérhető optimális hozadéknál lényegesen kisebbek és semmiesetre sem érik el a 100°/o szén­oxid- és hidrogéntartalomra átszámí­tott szintézisgáz normál m3 -kénti 100 g folyékony vagy szilárd szénhidro­géntermelést. Az 1. alatti eljárás kiviteli módja, melyet az jellemez, hogy a katalizises átalakítást több üzemfokozatban vé­gezzük s ezekben fokozottabb hígítás­sal *és fokozottabb nyomáson dolgo­zunk. Az 1. és 2. alatti eljárás kiviteli módja, melyet az jellemez, hogy olyan kon­taktusmasszát használunk, mely lazán öntött literként 50 g-nál kevesebb, cél­szerűen 0.5—10 g hatékon}' fémet tartalmaz. Az 1—3. alatti eljárás kiviteli módja, melyet az jellemez, hogy olyan gázt dolgozunk fel, mely a szénoxidon és hidrogénen kívül az eddig szokásosnál több, 200/o-nál több hígító hatású kö­zömbös alkatrészt (CO , N , CH4 stb.) tartalmaz, mimellett célszerűen annál hígabb gázt használunk, mennél na­gyobb az üzemnyomás. A 4. alatti eljárás kiviteli módja, me­lyet az jellemez, hogy feldolgozandó gázként az ismert, kb. légköri nyo­máson foganatosított benzinszintézis­inek — célszerűen a reakciófőtermé­kektől vagy ezek egy részétől megsza­badított — véggázát használjuk, me­lyet esetleg annyira sürítünk, hogy a reagáló gázalkatrészek (CO és H2 ) parciális nyomása akkora vagy na­gyobb legyen, miiit az előző, ismert benzinszintézis kezdőgázában. A 4. alatti eljárás kiviteli módja, me­lyet az jellemez, hogy a nyomás alatt feldolgozandó gáz hígítása céljából a 55 keletkezett és a reakciófőtermékék legalább egy részétől megszabadított véggáz egy részét keringetjük, a vég­gáz másik részét pedig az üzemből elvonjuk. 60 7. A 6. alatti eljárás kiviteli módja, me­lyet az jellemez, hogy a feldolgozandó gázt nem a kontaktuskemencének a keringetett véggázt bebocsátó helyén, hanem a gázáramlás irányában e 65 mögött fekvő egy vagy több helyen, egyforma vagy különböző részmeny­nyiségekben vezetjük a kontaktus­masszához. 8. A 4. alatti eljárás kiviteli módja, me- 70 lyet az jellemez, hogy a feldolgozandó gáz hígítására a véggázt más ipari hasznosításra alkalmasabbá tevő gázt például benzingőzöket, vagy metánt s egyéb szénhidrogéneket, és/vagy 75 olyan gázokat pl. szénsavat, vízgőzt, alkoholt használunk, melyek a véggáz­ból ismert módokon könnyen eltávo­líthatók. 9. A 8. alatti eljárás kiviteli módja, me- 80 lyet az jellemez, hogy egv vagy több sorbakapcsolt kontaktustérben véggáz­keringetéses, és ezekhez sorba kapcsolt egy vagy több kontaktustérben vég­gáz ke ringé lés nélküli üzemet tartunk 85 fenn. 10. A 9. alatti eljárás kiviteli módja, me­lyet az jellemez, hogy a véggázkerin­getéses kontaktustérben olyan gázt dol­gozunk fel, melyben több mint 1 tér- 90 fogat CO jut 2 térfogat H -re, s az ebből a kontaktustérből kilépő véggázt hidrogéntartalmának fokozása után dolgozzuk fel tovább a véggázkerin­getés nélküli kontaktustérben. 95 11. Az 5. alatti eljárás kiviteli módja, me­lyet az jellemez, Jvogy több különböző nyomású üzemfokozatban dolgozva, a nagyobb nyomásúban alacsonyabb hő­fokot tartunk fenn, mint a kisebb nyo- 100 másúban. 12. A 4. alatti eljárás kiviteli módja, me­lyet az jellemez, hogy hígított gázként azt a véggázt használjuk, mely oxigén­tartalmú szénhidrogén-vegyületeknek, 105 pl. metanolnak 250° fölötti hőfokon és 100 átm.Tiiál nagyobb nyomáson vég­zett szintézisénél keletkezik. Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Thumbnails
Contents