120643. lajstromszámú szabadalom • Láthatójelű kartotékok, vízszintes irányban oszlopszerűen egymásmellé állított kartotéklapokkal

Megjelent 11)39. évi május hó lő-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 180643. SZÁM. IX/ab. OSZTÁLY. — Sch. 5684. ALAPSZÁM. Láthatójelű kartotékok vízszintes irányban oszlopszerűen egymásmellé állított kartotéklapokkal. Semidtmann August gyári cég, Wuppertal-Barmen. A bejelentés napja 1938. évi június hó 25-ike. A találmány merőlegesen álló látható feliratokkal stb. ellátott kartoték, melynek kártyái vízszintes irányban úgy vannak oszlopszerűen elrendezve, hogy min-5 den kártya az egyik oldalszélével szomszékos csíkkal az oszlopnak előtte álló kártyája alatt nyúlik ki. E kartotékoknál a kártyák az oszlopból szabaddá tett csíkjának felső része jelzőcsíknak szolgál, 10 t. i. a név, ismerető jel stb. látható feljegyzésére. A jelzőcsík felső része rendesen ferde iránj^ban fut, amit úgy érünk el, hogy a kártya valamely felső saroknál, előnyösen bal sarkánál le van rézselve. 15 A kártyákat oszlopszerű rendben egy vagy több irányító- vagy távolságtartórúd, vagy ily rudakból alkotott rostély tartja, melyek az alsó kártyaszél kivágásaiba kapaszkodnak. E kivágásoknak a jelzőcsíkszélességnek megfelelő egymástól! távolságuk van. Ha az oszlopokban a kártyák száma nagy, különösen, ha több mint tiz, akkor a jelzőcsíkok áttekintése meg van nehe-15 zítve. A találmány célja, minden kártyaoszlop csíkjainak áttekintését azzal megkönnyíteni, hogy az oszlop kártyái kisebb csoportokra, pl. öt-öt kártyára vannak osztva, melyeknek csíkjai egy pillantással 10 áttekinthetők. Kartotékeknél, melyeknek kártyái távolságtartórudakból alkotott rostélyon állanak és ennek megfelelően alsó szélük hosszában kivágásokkal, vagy fogakkal ;ö vannak ellátva, már megkísérelték, a kártyaoszlopnak több csoportra való felosztását úgy elérni, hogy a kártyák jelzőcsíkjait csoportonként, a csíkszélességnek megfelelő értékkel, magassági irányban egymáshoz képest eltolják. E művelettel 40 azonban az áttekinthetőséget illetőleg lényeges eredményt nem értek el. Ezért a mindenkor keresett kártya megtalálásának megkönnyítésére segédeszközöket kellett igénybevenni, t. i. a csíkok fejvégén 45 külön vezérjeleket alkalmazni, melyek a kártyaoszlop mögött álló vezetőkártyával együttesen működnek. Az egy oszlophoz tartozó csíkoknak magassági irányban való eltolásának még az a hátránya, hogy 50 a kartoték egyenlő nagyságú kártyáktól nem állítható össze. Sőt az oszlop minden csoportja számára más-más magasságú kártyák kellenek, úgyhogy pl. minden oszlopnak három csoportra való felosz- 55 tásánál három különböző nagyságú kártyákra van szükség. A találmány szerint minden oszlop kártyái egyszerű és célszerű módon két vagy több csoportra úgy van felosztva, 60 hogy az oszlop egy vagy több helyén két egymásután következő kártya oldalt egymáshoz képest nagyobb értékkel van eltolva, mint a többi kártya. Ennek következménye, hogy a kártyacsoportok 65 határainál a jelzőcsíkok között üres közbensőterek keletkeznek. Míg az egy és ugyanazon csoporthoz tartozó jelzések sűrűn következnek egymásután, a szomszédos csoportok között közbenső tér 70 yan, mely a kártyacsoportokat feltűnően elválasztja egymástól. Ezzel a mindenkor