120633. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mesterséges eső előállítására

Meg-jelent 1939. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BTRÓSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 1206S3. SZAM X/h. OSZTÁLY. — G. 8346. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés mesterséges eső előállítására. Görög- Henrik magántisztviselő és Rovó Aladár nyűg. máv. főmérnök, műegyetemi tanársegéd, Budapest. A bejelentés napja 1937. évi január hó 16-ika. Mesterséges esőt a találmány szerinti eljárással akként állítunk elő, hogy csekély stabilitású, vízpárában gazdag levegőtömeget nagy sebességgel emelünk, 5 illetve a leivegőtömeg gyors emelkedését megindítjuk, vagyis a levegőtömegeket labilissá tesszük. Az emelkedés követkéz,lében a levegő lehűl és páratartalmának nagy része kondenzálódik, majd eső alakjában lehull. A termés'zetes esők általában úgy keletkeznek, hogy az, alsó légrétegek stabilitásukat, pl. a nap besugárzása következtében elveszítve, felemelkednek. Ha a le-15 vegőtömegek instabilitása nem elegendő ahhoz, hogy a szükséges emelkedés előálljon, vagyis önmaguktól a kondenzációs nívó fölé emelkdjenek, de stabilitásukat már majdnem elveszítették, akkor a cse-20 kély stabilitású levegőtömegek aránylag kevés energia felhasználásával könnyen labilisakká változtathatók át. Alkalmas időpontban, — azaz, amikor a szabad légkör egyensúlyi állapota a 25 stabilitás és labilitás határán van, — a technika mai állása mellett mái-, könnyen és gazdaságosan előállítható energiák elegendők ahhoz, hogy a teljes labilitást, — és ezáltal az esőt, — mesterségesen elő-30 állítsuk. Az alkalmasság időpontjának eldöntése a meteorológia feladata. Ismeretes, hogy a légkör labilitása, a hőmérsékleti gradiensek ós a páratartalom függvénye. Az 85 adiabatikusan emelkedő levegő hőmérsékletének változásait a Stüve, Nenhoff, Herz, Fjeldstad stb.-féle termodinamikus diagramtáblák adják meg. A stabilis levegőtömegek felemelkedéséhez szükséges, valamint ,a labilis levegőtömegeik emel- 40 kedése közben felszabaduló energiamenynyiségekről tudvalevőleg Eefsdal emagramja a,d felvilágosítást. Ha a felemelkedő levegőtömeg hőmér séklete alacsonyabb, mint az azt környező, 45 az emelkedésben részt nem vevő levegő hőmérséklete, akkor az emelés munkaszükséglettel jár. E munka nyilván ugyanakkora lesjz, mint amekkora munkát véig ez a hi degebb levegőben emelkedő 50 melegebb levegőtömeg, vagyis amekkora a hidegebb levegő felhajtó erejének a munkája. Az emagram stabilis és labilis felületei, - kellő értelmezéssel, — tudvalevőleg 55 munkát jelentenek. A munkasziiksóglet az emagram stabilis felületének, míg a felszabaduló energia, a labilis felületnek felel meg, illetve e felületekben jutnak kifejezésre. _ 60 Ismeretes, hogy az emelkedési munka értéke: ^ . . d-z T'-T A — M. a. z es a — S rp > amely kifejezésekben (M) a tömeget, (a) a gyorsulást, (z,) a megtett utat, (T) a 65 környező levegőt, (T') az emelkedő levegő abszolút hőmérsékletét és (t) a folyó időt jelentik. Ennek az emelkedési munkának egysége a CGS-rendszerben az a munka, 70