120599. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magnetron- és fékmezős kapcsolású csöveknél a frekvencia befolyásolására
ben negatív előfeszültségre kapcsoljuk és erre a negatív előfeszültségre szuperponáljuk a befolyásoló feszültségeket. Ily módon amplitúdómoduláció nélküli tiszta 5 frekvenciamoduláció lehetséges, mimeliett a modulációs feszültségeket a homlokoldali elektródákhoz vagy azonos ütemben, vagy ellenütemben vezetjük. Az amplitúdó azért marad változatlan, mert 10 az elektronok pályái a kisütőrendszernek csak a közepén nyalábolódnak, anélkül, hogy a rezgések elongációja, illetőleg a pályák átmérői megváltoznának. Az 1. és 2. ábrák homlokoldali elektródák-15 kai felszerelt, önmagukban ismert csőszerkezeteket mutatnak. A 3. ábra a találmány szerinti eljárással létesített nagyfrekvenciájú rezgések frekvenciájának és amplitúdójának a homlok-20 oldali elektródák feszültségének előjelétől és nagyságától való függőségét mutatja. A 4. és 5. ábrák a találmány szerinti eljárás foganatosításához alkalmas kapcsolások kiviteli példái. 25 Az 1. ábrában vázlatosan feltüntetett kisütőcsőnek egyrészű hengeres (A) anódája van. A (K) katóda a henger tengelyében fekszik. A kisiitőrendszer homlokoldalain a katódára merőleges helyzetben 30 két homlokoldali (Sj) és (S2 ) elektróda van. Hasonló szerkezetet mutat a 2. ábra, azzal a különbséggel, hogy ott az anóda (Aj) és (A2 ) részekből van. A 3. ábra az 1., vagy 2. ábrákban fel-35 tüntetett szerkezetű cső munkadiagrammja. A diagramm szerkesztésénél feltételeztük, hogy a modulációs feszültségeket csakis a homlokoldali elektródákra vezetjük. Az abszcisszára a homlokoldali 40 elektródáknak a katódával szembeni (US) előfeszültségét vittük fel. A folytonos vonallal rajzolt görbe a frekvencia, a szaggatott vonalú görbe az amplitúdó változását az előfeszültség 45 függvényében mutatja. (Ua) az anódfeszültség, vagyis az (US) előfeszültségnek az a része, amely egyenlő az anódfeszültséggel. AHz a frekvencia változása, miközben az előfeszültség — US = Ua 50 értékről 0 értékre változik. Látható, hogy a homlokoldali elektródák kellő nagy negatív előfeszültsége esetén a frekvencia modulációja az amplitúdó változtatása nélkül lehetséges. Ez kitűnik a 55 görbéknek az ordinátától balra eső részeiből. Az ábrából az is világos, hogy az eddig használatos modulációs eljárásoknál, amelyeknél pozitív előfeszültségű homlokoldali elektródákat alkalmaztak, a létesített rezgések frekvenciája és ampli- 60 tudója szükségképen egyidejűleg váltotak. Ezt mutatják a görbéknek az ordinátától balra eső részei. A 4. ábra a teljes kapcsolási vázlatot mutatja öngerjesztéses kapcsolásban lévő 65 kéthasítékos magnetron esetére. Az (Aés (A,) anódáknak ismert módon nagy (Ua) pozitív előfeszültséget adunk, amelyet a magnetronba az 0 rezgőkör visz. A homlokoldali (S) elektródákra a katódával 70 szemben (Us) negatív előfeszültséget adunk. Egyiedjűleg az (M) modulációs forrásba a (T) transzformátoron át a homlokoldali elektródákra azonos fázisú modulációs váltófeszültséget vezetünk. 75 (Uk) jelöli a katóda feszültségét. Ugyanúgy, amint frekvenciamodulációt íétesitünk, a találmány szerinti eljárással nem szándékolt frekvenciamodulációkat elnyomhatunk. 80 Az 5. ábra példaként olyan kapcsolást mutat, amelynél pl. az anódafesziiltség befolyásolásával modulációt és a homlokoldali elektródák feszültségének befolyásolásával ellenmodulációt létesítünk. Én- 85 nek az eredménye közel tiszta amplitúdómoduláció. Az 5. ábrabeli kapcsolást vázlatban (R) a kisütőcső edénye és (P) mágnesállvány sarkai. Egyébként az azonos hivatkozási jelek a 4. és 5. ábrában 90 azonos alkatrészeket, illetőleg feszültségeket jelentenek. A nagyfrekvenciájú köröket az 5. ábrában nem tüntettük fel. Az (A) anóda ugyanúgy két (Aj) és (A2 ) részből van, mint azt a 4. ábra mutatja, 95 amelyeket a nagyfrekvenciájú rezgőkör köt össze egymással. E kör áthidaló kengyelének közepéhez csatlakozik a (T) transzformátortól az (A) anódához menő vezeték, úgy amint azt a 4. ábrában már 100 feltüntettük. Ebből a rezgőkörből veszszük a modulált nagyfrekvenciát. Az alábbiakban rá kell mutatnunk még egy tényre, amely a pozitív előfeszültségű homlokelektródákkal való működésnek 105 a negatív előfeszültségű homlokelektródákkal való működéssel szembeni elvi különbségét felismerhetővé teszi. Pozitív előfeszültségű homlokelektródák legjobban oly magnetronokból válnak 110 be, melyeknek egyrészű anódáik vannak. A hatásfok bizonyos mértékű javítása kétrészű anódákkal felszerelt magnetronoknál is elérhető éspedig akkor, ha első-