120563. lajstromszámú szabadalom • Katódsugárcső, hozzávaló optikai és ezekből összeállított adó- vagy vevőberendezés

/ MAGYAR KTRÁLYI ^QjgJJgr SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 130563. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. — L. 7335. ALAPSZÁM. Katódsugárcső, hozzávaló optika és ezekből összeállított adó- vagy vevőberendezés. Radioaktíejigesellsehaft D. S. Loewe, Berlin-Steglitz. A bejelentés napja 1937. évi április hó 19-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi április hó 22-ike. Találmányunk katódsugárcső különösen vetítési és adási célokra, a fény jobb vezetésére való beépített tárgylencsével. Ismeretes, hogy az ezidőszerint műszaki-5 lag irányítható katódsugárenergiák még 10-—30 kv. feszültségeknél is alig elegendőek arra, hogy kielégítően világos vetítési képet szolgáltassanak. Az eddigi vetitőberendezések fő veszteségei optikai 10 területre esnek. A világitóernyőn előállított fény a világító képpontot minden irányban egyenlő erősséggel hagyja el: A képpont egy gömbsugárzó. E gömbsugárzásból csak azt a kis térbeli szöget 15 használjuk ki, amelyik a leképező tárgylencse bemeneti nyílásához tartozik. Ha olyan fokozatú tárgylencséket alkalmazunk, melyeknél az első gyönge törőerejű lencse a világítóernyőhöz közel »0 van elrendezve és a rákövetkező lencsék növekedő törőerejűek, akkor a nagyítás is nemkívánatos mértékben növekszik, úgyhogy a felületi világosság nem nagyobbodik lényegesen. >5 A találmány szerint egy fénytörő üvegle vegőfclület a világítóernyőhöz lehetőségig nagy közelségben van elrendezve. Ha e fénytörőlencse helye magával a világítóernyővel esik össze, akkor a ;o lencseoptika törvényei szerint a világítóernyő virtuális képe ugyanazon a,helyen marad. Tehát elméletileg lehetségesnek kell lennie annak, hogy a világítóernyőtárgylencse-képernyő berendezés leképe-5 zési mértékét egyenlően tartsuk, de emellett a fénysugarakat a tárgylencse felé gyüjtsük és ezzel a képernyő felületi világosságát fokozzuk. Ez valóban sikerül is az 1. ábra szerinti berendezéssel. Az 1. ábrán az (1) katódsugár a (2) 40 anódból való kilépése után és ismert eszközökkel, (3) lemezekkel vagy mágnestekercsekkel való eltérítése után, letapogatja a találmány szerinti (5) fénytörőlencsének (4) belső felületét. Ez a tárgy- 45 lencse (5a) sík-domború lencséből, (5b) köztartó testből és (5c) sík-domború lencséből áll. A hátsó oldalon, nevezetesen az (5c) konvexlencse domború felületén van a (6) világítóanyag. A (7) kép- 50 pontot (7a) középponti helyzetében éí (7b) oldalsó helyzetében rajzoltuk fel. A (8) csőfal oly vékony és egyenletes, hogy az a leképezést nem zavarja. Az üvegfalnak leképezésre gyakorolt hatása, 55 ha a fénytörő a (8) bura belsejében van, egyébként oly csekély, hogy mintegy 1 mm-es iparilag előállítható falvastagságoknál a torzításmentesség már bekövetkezik. 60 Az egész (5a, 5b, 5c) fénytörő egy- é: ugyanabból az üvegből van. Az (5a) é: (5b) rész az újabban a piacra került kézi nagyítóknak felel meg, melyek látómezejüket maguk világítják meg. Ezek erő- 65 sen görbített felületű és nagy nyitottságú lencsék. A tárgytávolságot a planparallel (5b) üveglemez biztosítja. A felületi világosság növelése azon x térbeli szög szűkítésének felel meg, meív szög 70 alatt a fény a törőtestet elhagyja, viszonyítva ahhoz a J3 szöghöz, mely alatt a fény a világítóernyőn lévő képpontot elhagyta. Gyakorlatilag a törőfelület mögött 5 cm (9) távolságban kb. 80 mm 75 átmérőjű fénykört lehet betartani, amit jó filmtárgylencsékkel teljesen fel lehet venni. Gyakorlatilag pl. a lépcsőzött át-