120560. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a képpontnagyság beállítására távolbalátóvételi berendezésekhez való katódsugárcsöveknél

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 120560. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. — L. 7112. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés a képpontnagyság beállítására távolbalátóvételi beren­dezésekhez való katódsiigárcsőveknél. Radioaktieiigesellschaft D. S. Loewe cég, Berlin-Steglitz. A bejelentés napja 1936. évi május hó 19-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi május hó 22-ike. A találmány oly vevőkészülék, mely a katódsugárcsövet képösszetevőként hasz­nálja és úgy van megalkotva, hogy a képpont nagysága különböző sorszámú 5 képek vételénél esetről esetre könnyen beállítható. Egyidejűleg gondoskodunk a találmány szerint arról, hogy a kép leg­nagyobb világossága e változtatásoknál változatlan maradjon. 10 A találmány szerint oly csövet hasz­nálunk, melynél a képpont egy a csőbe beépített közbenső fényrekesznek optikai leképezése. Az 1. ábrán ily cső látható, már amennyire az elektródák a találmány 15 szempontjából érdekesek. A cső (1) köz­benső fényrekeszt tartalmaz, melyet (3) furatos (2) csőből és előtte lévő (4) anód­ból álló elektrosztatikai lemcse, az (5) világítóernyőre leképez. Az (1) íény-20 rekeszt oly készülékek, melyek a vetítő­készülékek kondenzorának felelnek meg, elektronsug'arakkal világítják meg és ez­által emisszió kiindulási pontjává teszik. Az elektronsugaraknak a nyílásra való 25 előkoncentrációjához célszerűen használ­ható (7) előanód, valamint (8) henger, mimellett az (1) rekesz előíeszültsége minden esetben nagyobb, mint a (8) henger előíeszültsége, mely a (6) katóddal 30 összeköthető. A (7) előanód útián az áramerősség állandóságáról gondosko­dunk, függetlenül az (1') rekeszelőfeszült­ség változásaitól. Ha a (6) katódot földelt­nek tételezzük fel, akkor az (1') teleppel 35 az (1) rekeszre változtatható előfeszült­séget juttathatunk. A találmány szerint ez az (1') előfeszültség változtatható. A (2, 3) hengercső (tubus) előfeszültségét a (4') anódtelep anódfeszültségéből ve­zetjük oda. Erre a találmány szerint rög­zítetten beállított (9) osztóértékű feszült­ségosztót használunk. E (9) feszültség­osztás egyszeri beállításával elérhető, hogy az (1) rekesz képe az (5) világító­ernyőn állandóan élesen jelenik meg, akkor is, ha az (1) rekesz előfeszültségét változtatjuk. E] (9) feszültségosztó a cső belsejébe is beépíthető. Önmagában véve ismert leképezési törvényszerűség szerint az (5) ernyőn megjelenő képpont nagysága nincsen egy­magában véve az (1/4) tárgytávolsággal és a (4/5) képtávolsággal meghatározva, hanem ez optikai mértékképjetbe még be-40 5ÍV lekerü tényező, azaz a (4) anód 55-60 ea eB és az (1) rekesz előfeszültségei négyzet­gyökének hányadosa. Tehát lehet rögzí­tetten előre adott (1) rekesznyílás és ugyancsak rögzítetten beállított (4/5) kép- és (1/4) tárgytávolság mellett az ernyőpont nagyságát azzal változtatni, hogy a rekesz (1') előfeszültségét kívülről változtatjuk. Míg erre az összefüggésre az irodalom­ban már utaltak, nem vált ismeretessé az, 6& hogy az (1') előfeszültség csökkentésénél a képpont világossága erősen lecsökken. Az ernyőpont fénysűrűségének a kép­pontkisebbítéssel önmagában véve oko­zott növelére nem képes az összenergia csökkenését, mely az (1') feszültség ki­sebbítésével van megszabva, kiegyenlí-70

Next

/
Thumbnails
Contents