120550. lajstromszámú szabadalom • Elektrontükör és készülék elektronoptikai ábrázolásra

MAS TAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 120550. SZÁM. VII/d. OSZTÁLY. — J<. 4973. ALAPSZÁM. Elektróntükör és készülék elektronoptikai ábrázolásra. Allgemeine Elektricitats Gesellschaft Berlin. A bejelentés napja 1936. évi májns hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1935. évi május hó 20-ika. A találmány elektrontükör és készülék elektronokat kisugárzó vagy visszaverő (reflektáló) testeknek, valamint elek­tronoktól átsugárzott testeknek elektron-5 optikai ábrázolására. Elektronsugarakkal villamos vagy mág­neses lencsék alkalmazása melletti ábrá­zolása ismeretes. Az eddig ismert lencse­rendszereknek még többnyire az a hibá-10 juk, hogy az egy pontból kiinduló, külön­böző sebességű elektronsugarakat nem egyesítik ismét egy pontban. Ez a „kro­matikus" hiba, különösen az elektronok szélesebb sebességeloszlásánál jelentkezik 15 zavaróan. Ezideig ezt a hibát nem lehetett kielégítő módon megszüntetni, minthogy eddig nem sikerült szóróhatású elektron­optikai rendszereket gyakorlatilag hasz­nálható alakban létesíteni. Az elektron-2o optikai gyűjtőlencsék szerkesztése ellen­ben ma már nem okoz alapvető nehéz­ségeket. Elektronoptikai szórólencsék hiányá­ban tehát az elektronsugarakkal történő 05 ábrázolás lencsék alkalmazása mellett ez­ideig bizonyos mérvben korlátozott volt. Ezt a korlátozást a találmány szerint úgy szüntethetjük meg, hogy az elektron­optikai ábrázoláshoz elektrontükröket al-30 lalmazunk. Az elektrontükrök az elek­tronlencsékkel ellentétben egyszerű mó­don mind gyújtótükrök, mind pedig szóró­tükrök vagy sík tükrök alakjában készít­hetők. Ilykép tehát lehetségessé válik pl. 35 valamely elektronkisugárzó felületnek elektronoptikai ábrázolását csupán egy vagy több elektrontükör alkalmazásával foganatosítani. Számos esetben azonban előnyös a tükröket elektronlencsékkel, illetőleg lencserendszerekkel kombinálni. 40 Ilymódon ábrázolórendszerek keletkez­nek, amelyeknek „kromatikus" hibái bizonyos körülmények között jelentéke­nyen csökkentettek, illetőleg gyakorlati­lag el vannak kerülve. 45 A találmány szerint az ilyen elektron­tükör az elektronsugárjáratban elrende­zett, felületszerű kiterjedésű, negatív potenciálú elektródából és ez elé helye­zett, az egész elektronsugár járatot szaba- 50 don engedő, ellenzőszerű elektródából van, amely az első elektródához viszo­nyítva kevésbé negatívabb potenciálon, illetőleg pozitív potenciálon van. A po­tenciál az elektronforráshoz (izzó- vagy 55 fotokatódához vagy másefféléhez) képest, vagy pedig, ha az elektronfoirás be- vagy átsugárzott test, akkor ama hely poten­ciáljához képest, ahol az elektronok se­bessége zérus, negatív. Az ellenző és a 60 felületelektróda között potenciálfelületek keletkeznek, amelyeken a beérkező elek­tronok, sebességük szerint, korábban vagy későbben visszaverődnek. A sugárjárat­ban fekvő felületelektróda emellett s. 65 tükörtől kívánt hatásnak megfelelően homorúan vagv domborúan görbített, vagy pedig sík lehet. A tükörnek az elek­tronsugarak felé fordított oldalán olyan potenciálon lévő felületek alakulnak ki, 70 hogy rajtuk az elektronsugarak még nagy sebességűek. A tükör felé kisebb (negatívabb) potenciálon lévő felületek alakulnak ki, mimellett már az elektródák

Next

/
Thumbnails
Contents