120528. lajstromszámú szabadalom • Szelepes elzárókészülék
2 120538. lat ezen kivitelének változatait szemlélteti az 5. és 6. ábra. Az 5. ábrabeli kivitelnél a (g2 ) szeleporsó peremén függő (cL) szelepzárótest -5 tartóba nem csavarmenettel van beerősítve az (i2 ) szelepzárótest, hanem a (d2 ) szelepzárótesttartó (d d) peremének az (i2 ) szelepzárótest ,,V"-alakú hornyába való behengerlésével. 10 A 6. ábrabeli kivitelnél nincsen különálló szelepzárótest-tartó, hanem a (g2 ) szeleporsóvégét (dx ) fejrészként képezzük ki, melynek a szelepzárótestet körülölelő (d d) peremét hengereljük be az (ij) sze-15 íepbetétkúp ,,V"-alakú hornyába. A szelepzárótest és az orsóvég érintkező felületei közül mindezen kiviteli változatok esetén is az egyik domború. A szelepzárótest így még behengerlés után 20 sem merev, hanem beállóképes, miáltal akkor is biztos szelepzárást kapunk, ha a szelepfészek és a szelepzárótest érintkező felülete előállítási pontatlanság folytán nem egészen párhuzamos. 25 Egyébként a szelepzárótest kivitele jelen esetekben is olyan, hogy a nagyszilárdságú és keményített anyagú szelepzárótest törését, illetőleg lepattanását nagymértékben elkerüljük, illetőleg tel-80 jesen ki is küszöböljük. A (b) kengyeles felsőrész (b^ karmantyújának a szelepházra rácsavarásával a közbenlevő (c) betétpersely (f) tömítőperemét tömítően szorítja a szelepes házra. A (b) kengyeles felsőrész ívesen kiképzett szárain nyugszik az orsómenetet magában foglaló (k) fejrész, melynek külső henger felület én a kengyelszárakkal ellentétes oldalán hosszirányú (1) vája-40 tokban (4. ábra) nyer vezetést az (m) kényszermozgású tömszelence-tömítőgyűrű két (n) nyúlványa, melyeknek palástján balmenetű csavarmenet van kiképezve (2. ábra). A tömszelence-45 tömítőgyűrű ezen két (n) nyúlványa előnyösen úgy helyezkedik el a (k) fejrész (1) váiataiban (mélyedéseiben), hogy az (n) nyúlványok balmenetein forgó (o) tömszelence-anya egészet képező magon 50 foroghat. Vagyis a tömszelence-anyának a menetekbe nem kapaszkodó menetélei a (k) fejrész menetnélküli sima (kj) hengerfelületét érintik, ami az anyának egész menetfelületén felfekvést biztosít. (4. 55 ábra). Az (o) balmenetes tömszelenceanya alul a kengyelszárak (p) vállrészein fekszik fel és hogy csak egyhelyben forgó mozgást végezhessen, felfelé haladását a (k) fejrész arra merőleges (r) hornyaiba pontosan beilleszkedő (a) körgyűrű szegmentek akadályozzák meg. így az (n) nyúlványok meneteibe kapcsolódó balmenetű (o) tömszelence-anya forgatásával az (m) tömszelence-gvűrű axiális mozgást végez; balraforgatásával az (e) tömszelencéből kihúzódik és az anya jobbraforgatásával a tömszelencetömítés beszorítódik. Atömszelence utántömítésének megkönnyítését célozza a kengyelszárak íves -kiképzése úgy, hogy jelen találrnánybeli szelepnél kellő hely áll rendelkezésre e célra és továbbá azzal, hogy a tömszelence tömítőgyűrű mintegy kényszermozgással húzódik ki, illetve szorítható be, kiküszö- ^ böltetett a gyűrűnek sokszor vesződséggel járó kihúzkodása, kiütése, így az eddigi szelepekkel szemben, a tömítés kényelmes elvégzése biztosítva van. Az (s) körgyűrű szegmentek kiesését s az (o) tömszelence-anya (t) pereme akadályozza meg. A körgyűrű-szegmenteknek a hornyokba való behelyezése csak a kengyeles felsőrésznek lecsavart állapotában történhe- 8; tik. Csak ekkor lehet az (n) nyúlványokat oly magasságba hozni, hogy a felső élük az (r) horony alsó szélének magasságába kerüljön. Ebben a helyzetben a körgyűrűszegmentek az (1) vájatokon át lecsúsz- 9c tathatók és oldalsó irányba a hornyokba betolhatok. A kengyeles felsőrésznek becsavart helyzetében,azaz a szelep rendes üzemközbeni állapotában a tömszelencegvűrű (n) nyúlványának felső éle az (r) 95 horony alsó éle alá nem kerülhet és így' az(s)szegmentek helyükről el nem csúszhatnak. Jelen találmány előnyei közé tartozik az is, hogy a kézikerék kivételével a szelep io< többi részének üzemközbeni levétele avatatlan kezek által nem lehetséges, mivel csak a kengyeles orsóvezető lecsavarása után szedhető szét darabjaira. A 7., 8. és 9. ábra a kengyeles felsőrész 105 kiviteli változatát szemlélteti. A (k) fejrész (1) vájataiban (9. ábra) e lhe ly e zke dő t ö ms ze le n ee -t ömít őgy űr ű (ríj) nyúlványainak palástjai jelen kiviteli változat esetén csavarmenet elhagyá- no sával úgy képeztettek ki, hogy annak (u) peremein (8. ábra) felfekvő (o,) tömszelence-anya az (n2 ) kinvúlások menetnélküli (n3 ) felületén vezetve szabadon foroghat. Viszont a (k) fejrész külső, jelen esetben 115 nagyobb magasságú, (k2 ) hengerfelülete
