120523. lajstromszámú szabadalom • Vakkumálló összeköttetés üvegtömítéssel

2 130523. arra való, hogy mechanikai feszültsége­ket kiegyenlítsen és így megakadályozza repedések vagy rések keletkezését a (4) borításban. 5 A 6. ábrán (1) jelöli az egybe nem ol­vasztható acélcsövei, (2) az egybeolvaszt­ható fémgyűrűt, (3) az egybeolvasztható kerámiai tárcsát, melynek furata van a (9) áramvezető bevezetésére. Ezt a (1) 10 üvegréteg rögzíti. A 7. ábrán (1) jelöli a vasból való vákuumedényt, mely üveggel szintén nem olvasztható egybe. Az egybeolvaszt­ható (2) gyűrű fémből való, az egvbe-15 olvasztható (3) tárcsa kerámiai anyag­ból. A (3) tárcsának furatai vannak, me­lyekbe az áramvezető (10) fémtagok vannak bevezetve. A (10) lemtagokat a (4) üvegrétegen elrendezett, (4') olvasz-20tásra való, iivegboritás rögzíti. A 8. ábra szerinti elrendezés lényeg­ben hasonlít a 7. ábra szerinti elrende­zéshez, csakhogy a (4) üvegréteg a (10) fémtagokat is tömíti, úgyhogy a 7. ábra 25 szerinti (4') üvegre szükség nincs. Azon­kívül a (3) testnek (11) vájata van, mely mechanikai feszültségek kiegyenlítésére való. Az (1) cső nemcsak vas- vagy acélcső 30 lehet, hanem sárgaréz vagy más anyagú is, mely a forgalomban lévő és 55—95 xl0— 7 hőkiterjedési együtthatójú üveg­fajtákkal egybe nem olvasztható. Az üveggel egybeolvasztható (2, 3) testek 35 közül az egyiket kerámiai anyagból, a másikat pedig valamely fémötvözetből, pl. réz-nikkel-ötvözetből állítható elő, mely ötvözetből esetleg mindkét test készíthető. 40 Kísérletek mulatták, hogy a külön­böző testek alakját és méreteit úgy kell megválasztani, hogy egyrészt a feszült­ségi erők túlnyomó része ugyanazon sík­ban feküdjön és hogy másrészt a testek 45 térfogatának és kiterjedési együttható­juknak szorzata lehetőleg egyenlő legyen. E szorzatoknak nem szabad egymástól annyira eltérni, hogy a (4) üvegrétegben hőmérsékletváltozások miatt, feszültségi 50 erők keletkezzenek, melyek az üveg­keresztmetszet szilárdságát befolyásol­ják. Nem szükséges azonban, hogy az üveggel bevonandó részek, azon a he­lyen, ahol az üveg felviendő, pontosan 55 illeszkedjenek egymáshoz. Azonkívül kü­lönleges üveg, azaz oly üveg, melynek meghatározott kiterjedési együtthatója van, nem szükséges. A (3) testnél az 5. és 8. ábra szerinti (7) vagy (11) vájat esetleg mellőzhető és 60 vastagságának vagy alakjának változta­tásával a (3) testnek alkalmas tömeg­tartalom adható. A kerámiai anyagból való (3) test (;")—8. ábra) előnyösen likacsos alkotású 65 és tagokkal egyesíthető, melyek tömőt­tebb kerámiai anyagból valók, előnyösen olyanokkal, melyeknél a villamos vesz­teség csekély. A (4) üvegborítás úgy állítható elő, 70 hogy egymáson üvegrétegeket rendezünk el és azután ezeket egymással össze­olvasztjuk. Ennek előnye, hogy a (4) iivegboritás különböző üvegfajtákból állítható elő. 75 Az igénypontokkal meghatározott ta­lálmány nincs korlátozva a leüt példákra, hanem sok más esetben, melyekben vákuumálló összeköttetés állítandó elő, jó szolgálatokai teljesit. 80 S:a hadaim i wcnjjp ont ok : 1. Vákuumálló összekötés üvegtömítés­sel, azzal jellemezve, hogy testek, melyek üveggel egybe nem olvaszt­hatok, segédtesteket hordanak, me- 85 lyek maguk üveggel egybeolvaszt­hatok és hogy e testek és segédtestek elválasztó fugáit az üveg tömíti. 2. Az 1. igénypont szerinti összekötés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy 90 az egymással összeolvasztott részek méretei úgy vannak megválasztva, hogy e részek hőkiterjedési együtt­hatóiának és térfogatának szorzatai egymástól nem különböznek. 95 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti össze­kötés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az üveggel egybe nem olvaszt­ható test, a tömitőüveggel érintkező homlokoldalán, egybeolvasztható 100 anyaggal van ellátva. 4. Az 1. vagy 3. igénypont szerinti össze­kötés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egybeolvasztható anyag fé­mes tárcsa, gyűrű, csődarab vagy 105 hüvely. 5. Az 1., 2. vagy 3. igénypont szerinti kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egybeolvasztható anyag kerámiai massza. no 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti összekötés kiviteli alakja, az­zal jellemezve, hogy egybeolvasztható anyag egészben fém, vagy részben fém és részben kerámiai anyag. 115 7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti összekötés kiviteli alakja, jel-

Next

/
Thumbnails
Contents