120487. lajstromszámú szabadalom • Sűrítős geofon

Megjelent 1. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 120487. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. — P. 8929. ALAPSZÁM. Sűrítős geofon. J>1\ Pogfány Béla műegy. nyilv. r. tanár és Fekete Jenő fogeofizikus, Budapest. A bejelentés napja 1937. évi január hó 20-ika. A találmány sűrítős geofon, azaz olyan készülék, m ely talaj r ezgéseknek a készü­lékben ezek hatása folytán bekövetkező villamos kapaci tásvál lozások segélyével 5 történő regisztrálására való. Ilyen készülékeket tudvalevőleg fő­képen a robbantásokkal előidézed földrez­gési (szeizmikus) hullámokkal (talajrezgé­sekkel) végzett bányakutatásoknái és föld-10 rétegszerkezeti kutatásoknál használnak. Az ilyen kutatásoknál a feladat rendszerint az, hogy a fúróilyukban felrobbantott rob­banóanyag robbanása által kelteti földrez­gési hullámoknak a mélyen fekvő külön-15 böző alkatú talajrétegekről való vissza­verődéseit regisztrálják. A csatolt rajz 1. ábrája szemlélteti, hogy az (R) pofii­ban bekövetkező robbanás okozta földrez­gési hullámok a különböző mélységben levő 20 (al, a2, a3) talajrétegeken visszaverődve, különböző idők alatt érkeznek a (G) pont­ban (rendszerint a föld felszínén, vagy csekély mélységben) elrendezett geofonhoz és ezen idők közti különbségből számítják 25 ki az (al, a2, a3 stb.) rétegeknek a talajj­szinttőli távolságát, azaz mélységét. A fenti célokra használatos geofonok azon az elven alapulnak, hogy bennük egy rugalmasan felfüggesztett, illetve elrende-30 zett tehetetlen tömeg van, mely a beérkező rezgéseket csak késve veszi fel és így a készüléknek a talajjal érintkező részeihez képest a lailajrezgések beérkeztekor rezegni kezd, melv rezgés pl. mágneses, piezo-35 elektromos vagy kapacilív úton regisztrál­ható. Sűrítős geotőnoknál a házhoz villa­mos sűrítő egyik, a tehetetlen tömeghez e sűrítő másik fegyverzete lévén erősítve, rezgéskor ezeknek egymáshoz képesti tá­volsága és ezzel a sűrítő kapacitása vál- 40 lozik. Az adoll esetben használt kapcso­lásnak megfelelően, ezáltal pl. egy rezgő­kör hangolása, vagy egy erősítő első foko­zatának rácsfeszültsége változik, de hasz­nálható az ismert «push-puli» kapcsolás 45 is stb. Villamos szempontból tehát a geo­fon működése a kondenzátormikrofonóhoz hasonló, a követelmények azonban vele szemben egészen mások. A geofonnak ugyanis nem kell. torzítás- 50 mentesen regisztrálnia, ezzel szemben vi­szont igen érzékenynek, valamint nagy és célszerűen változtatható csillapodásának és lehetőleg kis-súlyúnak és térfogatúnak kell lennie. A nagy érzékenység azért szüksé- 55 ges, hogy minél kisebb robbanőanyagtöl­léseket használhassunk, mi úgy költség­megtakarítás, mint emberlakta vidékeken való használhatóság szempontjából igen fontos és az erősítőkben is megtakarítá- 60 sokat tesz lehetővé. A nagy csillapodási tényező azért fontos, mert a szeizmikus hullámok terjedési sebessége igen nagy (több ezer in sec.). Ezért, mint az 1. ábra kapcsán világos, ha pl. az (al) és (a2) 35 rétegek közli mélységkülönbség 500 mé­ter és a földrezgési hullámok terjedési sebessége 3300 m/sec., akkor az e rétegek­ről visszavert hullámoknak a geoíőnba való beérkezési idejei közti különbség ke- 70 reken csak 0.3 sec. Ha tehát ez alatt az idő ailatt az (al) rétegről visszavert hullámok által a gí'ofonban keltett rezgések még nem eléggé Csillapodtak, a regisztrálás, il-

Next

/
Thumbnails
Contents