120477. lajstromszámú szabadalom • Forgó aerodinamikus kompresszor
6 12047 7. san semleges irányának — a kerület irányához képest a iapátvégen más hajlásszöge van, mint a középen. (Az ae.rodynamikusan semleges irány tudvalevő-5 leg az az irány, mellyel egyező irányú relalívsebességnél az erre merőleges, irányú erő nulla, ez irány tehát, mely megközelítően a 6. ábra D—1) irányával egyezik, szabatosan e feltétel alapján je-10 lölhető ki.) Ezzel biztosíthatjuk azt, hogy a közeg relatívsebességének támadási szöge (az aerodynairnkusan semleges irány és a relatív sebesség által bezárt szög, pl. a I). ábrán az álló lapálkoszorú 15 lapátjaira megadva-<p) a lapát végeken is a legmegfelelőbb értékű lesz. A 10. ábrán ennek megfelelően az «j szög nagyobb, mint a lapátvégeken alkalmazott x2 és a. szögek. A Hí. ábrán az I nyíl a forgó 20 lapátkoszorú kerületi sebességének irányát, a II nyíl pedig a meridiánsebesség irányát mutatja. Általában készíthető a kompresszor úgy, hogy az álló Ja pál koszorú át ára m-25 lásakor nyomásnövekedés (difíuzorhatás) vagy nyomásesés (konfuzorhatás) keletkezzék, vagy pedig a nyomás változatlan maradjon. Hogy ezek közül melyik eset következik be, az az álló lapátok aero-30 dynamikailag semleges irányának a meridiánsíkhoz képest való mindenkori beállításától i'iigg. Ha az aerodynamikusan semleges irány a meridiánsíkhoz képest csak kevéssé, a lapátok kedvező © táma-35 dási szögének megfelelő értékkel vau elfordítva, vagy közel a meridiánsíkba esik, akkor a (16) álló lapátkoszorúban nyomásváltozás nincs, vagy ez csak nagyon kicsiny. Ez azért előnyös, mert 40 egyrészt szerkezeti előnvőket nyújt, másrészt ekkor a nyomásemelkedés tisztán a forgó lapátokban következik be, ahol a közeggel való energiaközlés is történik. Ila az aerodynamikusan semleges irány 45 a meridiánsebesség irányában haladva a forgó lapátok kerületi sebessége irányában hajlik el, úgy a nyomásnövekedés részben a forgó ktpálkoszorúban, részben pedig az állóban következik be. Adott 50 sze 1 vópve!icná 1 lás mellett így érhető el a legjobb hatásfok. Bizonyos célokra szükség lehet a kompresszor által előállított nyomásnak és az összenyomni t közeg mennyiségének 55 szabályozására. Ez a legegyszerűbben a kompresszor fordulatszámának változtatása révén, vagy az 1. ábrán felt önteteit (12) fojtószeleppel történhetik. E fojtószelep a (6) beömlő csatlakozásba var beépítve, fojtás azonban a (7) kiömlő- 66 csatornában is alkalmazható. Sokkal jobb hatásfokkal történhetik a szabályozás, ha az. álló vagy a forgó lapátokat hossztengelyük körül elforgathatóan készítjük, mert ekkor a szabályo- 65 zás folyamán nem kell szükségszerűen megnemfordiIható folyamatnak (fojtásnak) végbemenni, ami elkerülhetetlen lnttásfokromlás.t okoz. Ily megoldásra mutat példát a 17-—-19. t ábra (hosszmetszetben, 70 keresztmetszetben, illetve nézetben). A 17. ábrán a (98) álló vagy forgó lapátok (99) szára a (ICO) házban vagy forgóban forgathatóan van ágyazva. A szárnak a lapáttal ellentétes végére a 75 (101) agy segítségével a (102) kar van erősítve. A (103) tömszelence, mely a (99) szár körül van elhelyezve, a szár letömítésére való. A (102) kar villás vége körülfogja az. eltolható (104) gyűrűbe SO erősített (105) peckel. A (101) gyűrű eltolási irányát a 18. ábrán íellünfetetí kettős nvíl jelzi. A (100) csappal forgatható (107) villás kar, melynek villás része a (108) dióval körülfogja a (104) íivűrű 85 oldalába erősített (109)' peckel, a/KM) gyűrű eltolására (elforgatására) van. A szabályozás e szerkezettel úgy történik. IIOÍÍV a (106) csap elforgatásával a (107; kar "a (108) dió és (109) pecek útján el- 90 tolja a (101) cvűrűl, amely viszont a (105) pcckckkeVés (102) karokkal a (98} lapátokat forgatja el. A különböző la pátkos/.orúk elforgatoszerkezeici egymással úgy kapcsolhatók, 95 hogy a iapátkoszerúk elforgatása a szabályozás szempontjából kedvező mértékben következzék be. A lapátok elforgatására való szerkezetnek különböző változatai lehelnek, me- 10 lyek rövidség okáért nincsenek ismertetve. • Szabályozható a kompresszor oiv módon is, hogy annak különböző pontjait megcsapolások révén az alacsony nyomású térrel hozzuk összeköttetésbe. Ekkor a 1° szállított közeg részben többször fut ál a kompresszoron. Az ismer te telt megoldások nemcsak gáznemű kö;egck szállítására való kompresszoroknál, hanem 1'oK a de ksziva i tv úk- U iiál is előnyösen aIkaímazhatók, minthogy ezek t uiajdonképen kis léi fogat változási! közeg részére való kompresszoroknak lek int he tők, s ezért a találmány szer in fi berendezések ily alkalmazásokban is a U találmány keretébe 1 art óznak.
