120477. lajstromszámú szabadalom • Forgó aerodinamikus kompresszor

Megjelent 1939. évi május hó 1-éu. MAGYAR itTRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALiMI LEIRAS 15504=77. SZÁM. XXI/c. OSZTÁLY. — J. 3582. ALAPSZÁM. Forgó aerodynamikus kompresszor. Jendrassik György oki. gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja 1935. évi május hó 31-ike. Ismeretesek oly forgó (nem tömített elemekkel komprimáló) kompresszorok, amelyeknél az egyes íokok vezető- és munkalapátjainak koszorúi az áramlás 5 irányában egymás után következőleg egymás mellett úgy vannak elrendezve, hogy valamely (álló vagy forgó) lapátkoszorú közepes átmérője, legalább is megközelítően, a szomszédos lapátkoszo-10 rúk középátmérőinek átlagával egyezik. Ily ú. n. aerodynamikus kompresszoroknál a gázoknak a forgórész meridiánmetszete mentén fellépő sebessége az egyes kompresszoríokok között alig vál-15 toztatja irányát és így ezek elkerülik azt a veszteséget, amely a meridiánsebesség irányváltozásaiból keletkezik. E veszteség elkerülése a jó hatásfok létesítése szempontjából előnyös s emellett ily 20 kompresszoroknál a meridiánsebesség nagy lehet, éppen mivel a sebesség irányváltozásaiból eredő veszteségek nincsenek, minek következtében kisebb méretű géppel is, aránylag nagy gázmennyiséget 25 lehet szállítani jó hatásfok mellett. E kettős előnynek főleg gázturbinák tartozékát alkotó kompresszorok szempontjából van elsőrendű fontossága, minthogy ilv célra — a nagy légszállítás mellett — 30 igen jó hatásfokra van szükség. A legjobb hatásfok elméletileg akkor érhető el, ha a meridiánsebesség és a lapátok kerületi sebessége közt valamely kedvező arány áll fenn, éspedig, ha a kompresszor-35 nak forgó és álló lapátkoszorúi vannak, a meridiánsebesség és a lapátok kerületi sebessége közti arányszám értéke 1/3~1, illetve a legcélszerűbben l:\f'2, míg ha két ellenkező irányban forgó forgórész van, úgy az arányszám 1/3""1.5, illetve 40 a legcélszerűbben 1. Az eddig ismeretes ily módon készült kompresszorokkal azonban a jó hatásfok a fenti előnye ellenére sem érhető el, éspedig azért, mert egyéb veszteségeket 45 okozó hatások, így elsősorban az áramlást vezető felületek, mint a lapátok és falak mentén való súrlódás, a hatásfokot hátrányosan befolyásolják. A súrlódás hátrányos befolyása egy- 50 részt abban áll, hogy a lapátokon fellépő súrlódás a súrlódásnak kitett gázréteg sebességét lecsökkenti és ezt az ú. n. határréteget képtelenné teszi a lapáttal előállítandó nyomás elleni áramlásra. 55 Ezért a lapát hátán az áramlás leválik, a keletkező örvényekben nyilvánuló veszteség áll be, úgyhogy a lapát a várt nyomásemelkedést nem állítja elő. A gázokat vezető felületek surlódásá- 60 nak a hatása másrészt abban jelentkezik, hogy a falak közelében a gáz és a falak között a relatív sebességet csökkenti. Ennek következtében a lapátok hatása, minthogy^ ez az áramló gázok- 65 nak a lapátokra vonatkoztatott sebességétől függ, romlik s a fal közelében lévő lapátrészek nem tudnak a közeggel annyi energiát vagy erőhatást közölni, mint a lapátnak a faltól távolabbi részei. 70 Ezért a lapátoknak a fal közelében lévő részei rem állítanak elő akkora nyomásemelkedést, mint a távolabbi részek, mely körülmény a kompresszorban áramló gáz kontrakciójához vezet, a nyomás- 75 emelkedés kisebb mértékű lesz, a hatás-