120464. lajstromszámú szabadalom • Állítható lapú asztal

Megjelent 15)31). évi április hó 15-én. HA0YAR KIRÍLYI SZABADALMI BIKŐSÁG SZABADALMI LEIRAS 120404. SZÁM. XVI/ÍL. OSZTÁLY. —• /'. I)L(>2. ALAPSZÁM. Állítható lapú asztal. Pálinkás Béla oki. gépészmérnök, Rákosszentmihály. A bejelentés napja 1937. évi október hó 28-ika. Kiállítási elsőbbsége 1937. évi április hó 30-ika. Ismeretesek már oly állítható lapú asztalok, melyeknél az asztallap helyzetének változtatása az asztallapot tartó testek forgatásával, az asztallap helyze-5 tének rögzítése pedig e testeknek, forgástengelyük irányában, el nem forgatható testekhez való hozzászorításával történik. Ez ismert asztaloknál az asztallapot tartó forgatható testek, valamint az el nem 10 forgatható testek közötti érintkezőfelületek síkfelületek, aminek az a hátránya, hogy a síkfelületen nem keletkezik elég nagy súrlódás és így a rögzítéshez egyéb szerkezetre is szükség van, ami részint 15 az asztal előállítási költségét emeli, részint pedig a kezelést teszi nehézkessé. E hátrány kiküszöbölődik a találmánynál. Ennek lényege az, hogy az asztallapot tartó forgatható testek és az el nem 20 forgatható testek közötti érintkező felületek a forgatható testek forgástengelyei körül kialakított kúpfelületek vagy tetszésszerinti forgásfelületek. A csatolt rajzon a találmány példa-25 képen felvett kiviteli alakjában van feltüntetve éspedig az 1. ábra az asztal oldalnézete, a 2. ábra előlnézet és részben hosszmetszet az asztallap elhagyásával, a 30 3. ábra az asztallapot tartó forgatható testek és az el nem forgatható testek egymáshoz szorítását végző szerv másik kiviteli alakja nézetben és részbepi metszetben, a 35 4—5. ábrák pedig az el nem forgatható test további két kiviteli alakját mutatják metszetben. A rajzon (a) jelöli az állítható asztallapot, melyet két hosszabb (b) és két rövidebb (c) kar tart. A (b) karok (d) 40 csukló közbeiktatásával kapcsolódnak az asztallaphoz, a (c) karok, valamint az asztallap közé pedig a (b) karral egyenlő hosszú (f) rúd van iktatva, mely a (g), illetve (h) végeinél csuklósan van a (c) 45 karhoz, illetve az (a) asztallaphoz kötve. A (b, c) karok az (o) asztallábakon ágya- < zott közös (i) tengelyen ülnek, és e körül forgathatók. A (b) karok az (i) tengely ellentétes oldalán (bj) karnyúlványban 50 folytatódnak, melyek az asztallap kiegyensúlyozására való hengeralakú (k) testet tartják. Hogy a (k) testtel különböző súlyú asztallap egyensúlyban tartható legyen, a (k) test a (bj) karnyúlvá- 55 nyolcon eltolhatóan van rögzítve. Az asztallapot tartó, forgatható (b, c) karok között az (i) tengelyre az (m) test van eltolhatóan helyezve, melyet a rajzon szaggatott vonallal feltüntetett ék 60 rögzít a tengelyen. E testnek a (b) és (c) karokkal érintkező felületei az (i) tengely körül kialakított kúpfelületet alkotnak. A (c) karral érintkező kúpfelület alkotóinak az (i) tengellyel bezárt szöge 65 kisebb, mint a (b) karral érintkező forgásfelület érintősíkjának az (i) tengellyel bezárt szöge. Ennek folytán az (m) test és a (c) kar között nagyobb mértékű súrlódás lép fel, mint az (m) test és a (b) kar 70 között. A (c) karok között az (i) tengelyre az (n) cső van húzva, melynek két vége a (c) karokig ér, a tengely egyik végére pedig a (p) csavaranya van felcsavarva, 75 mely az (r) karnyúlvány, az (s) rúd és a