120449. lajstromszámú szabadalom • Elektroncsöves berendezés

120449. nem egyenletes külső rácsunk negatív előfeszüítségct adjon. A munkafeszültségek leírt rendszerével a berendezés a következőkép mü-5 ködik: A fűtött (1) katód elektronokat emiltál, amelyeket a belső (3) ernyő pozitív feszültsége következtében vonz. Az elektronok a (3) ernyő elérésekor nagy sebcs-10 séggel mozognak, legtöbbjük áthalad az ernyőn és a külső (4) rácshoz közeledik, amelynek negatív potenciálja az elektronokat feltartóztatja úgy, hogy legtöbbjük a pozitív (3) ernyőhöz tér vissza. Ez 15 a feltartóztató hatás a (3) és (4) elektródák között lassan mozgó elektronokból álló felhő összegy iilemlését idézi elő. 10 felhő „virtuális" katódnak nevezhető, minthogy «z elektronok könnyen elvonz;0 hatók a felhőtől ugyanúgy, mintha tényleg a valódi (1) katód környezetéből vonzat nanak el. Minthogy az (5) ernyő és a (ti) anód pozitív feszültségen vannak, a következő folyamat megy vég ve: az anód 25 a virtuális katódáhól elektruitnrnmol vonz maga hoz a rácsszer íi (4) és (5) elek-Irodák szemein át. A (4, f>) és ((>) elektródák ugyanügy működnek, mint az árny ékoltrácsú tetróda-csövek vezér lő-30 rácsa, ernyője és. anódja. A külső (.">) ernyőnek rendszerint az árnyékoltrácsú csöveknél előnyösen alkalmazott módon i/ anódénál valamivel kisebb po/.ihv feszültséget adunk. > \ találmány szerinti elcktronkisütőberendezés különösen előnyös oly esetekben, amidőn valamely vákuumcsőre vezérlőhatást akarunk kifejteni anélkül, hogy e cső valamely körébe, vagv ki-M) sillési útjába tényleg bevezetnénk külső kapcsolótagokat, amelyek nem dolgoznának össze kifogástalanul: pl. a cső erősitőrésze úgy tekinthető, mintha a külső (1) ráccsal és a virtuális katóddal össze.5 eső bemenő-szorítócsavarjai és a (6) anóddal és a virtuális katóddal összeeső kimenő-szorítócsavarjai volnának. Minthogy a virtuális katód potenciálja ugyanaz, mint a valóságos katódé. azt látjuk, V) hogy a bemenő jelek, amelyek a (14) és (19) kontaktuscsapra, illetve szorítóra jutnak, a (IX) és (1 1) csapok közötti kimenetre átvivődnek. A bemenőjeleknek kívánt módosítását ,5 a módosító-feszültségnek a (14) és (1.")) csapok között, a belső (2) rácsra adásával érhetjük el. Ez a módosító-feszültség gyakran egyszerű váltakozóáram lehet, amely az egész berendezést arra készteti, 3 hogy modulátorként működjék. A feszült- 60 ségnek a (2) rácson az a hatása, hogy az elektronáramot, amely a virtuális katódhoz folyik, módosítja és ezért közvetlenül a virtuális katód és az anód közötti téráramot modifikálja. 65 Minthogy a (4, 5) és (<>) elektródák a (2) és (3) elektródákhoz irányuló téráramra igeri csekély hatást fejtenek ki, a (2)' belső és (4) külső vezérlőrács egymástól függetlenül működtethető. így pl. lehet- 70 séges és kényelmes a külső (4) vezérlőelektródára adott negatív clőfcszültségnck variálása anélkül, hogy valamely a belső (2) rácsra adott modositó-feszültség hatását befolyásolnék. A külső (4) rács 75 negatív előfesziillségének ez a variációja igeu kényelmes eszköz, mert a berendezés érzékenységének igen éles vezérlését engedi meg. A (4) vezéi lőracs'-/cmeinek nemei»yeii- 80 le te* nagysága. amely általában mint a „variableu" vagy „gradual-cul-off" ráeslipns ismerete*. nagy előlesziiltségi körzet alkalmazását engedi meg jeltor/ítás nélkül és anélkül, hogy a (2) és (3) elek- 85 tródák normális működését zavarná. A külső (ö)ernyő el is maradhat, jelenléte azonban az eredményt ket, különösen a legnagyobb érzékenységet, lényegesen megjavítja. Ez az ernyő általában 90 azt a működést fejti ti. amit a/ ismert árnyékoltrácsú tetródak hasonló ernyője és ez okból arra rendsz* r<nt a anódénál valamivel kisebb pozitív feszültséget adunk. 95 Az üvegedény belső falát kar boni/.álhntjuk (az 1. ábra pontozott rés/e), ez azonban nem feltétlenül szükséges. Szabadalmi igviififxtidol,: 1. Elektroncsöves 1h?jende/.és, amely 100 az anód és a katód között elrendezett — - legalább négy racselcktródás elektroncsövet tartalmaz, mely rácselektródák oly előfesziiltsegíick, hogy egyéb önmagukban ismert feltételek ioö betartása mellett, a kisülőtei ben ú. n. virtuális katóda képződik, az/al jellemezve, hogy egy első (2) vezérlőrács a reális (1) katódából nézve e vezérlőrács mögött fekvő (3, 4) rácsok kő- no zött keletkező virtuális katódához folvó elektronáramot vezérli, míg a virtuális kálódat határoló (4) rács, mely egyenlőtlen emelkedésű spirális, vagy egyenlőtlen szemnagyságú háló, 115 a második vezérlőrács.