120448. lajstromszámú szabadalom • Vízszolgáltató berendezés

Megjelent 1939. évi április hó 15 -é n . IAOYAR KIftiLTI SZABADALMI BlftÓSÍÖ 120448. SZÁM. XXl/c. OSZTALY. — G. 8623. ALAPSZÁM. Vízszolgáltató berendelés. Geszti József oki. gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja 1938. éiri április hó 6-iká. A használatban levő vízszolgáltató be­rendezéseknél általában a szivattyú a kűt­aknabaii, á meghajtás pedig a felszínen van elrendezve, amikoris e két rész kine-5 matikái összekő1telésben áll egymással. Ezek a berendezésiek annyiban hátrányo­sak, főként mély kutaknál, hogy a kettőt összekötő rudazat kezelése nehézkes és gyakori üzemzavarokra ad okot. 10 A találmány szerinti berendezés meg­szünteti e hátrányokat és lényegében ab­ban áll, hogy a szivattyút működtető szerv és a szivattyú közé csővezetéket ikta­tunk, amelyben a rudazatot helyettesítő 15 munkafolyadék foglal helyet. A rajz példaképen mutatja a találmány három kiviteli alakját és pedig mind a hármat függélyes metszetbén. Az 1. áhra szerint kiviteli alaknál, amely 20 mint kettős szivattyú működik, a fogyasz­tás helyén a (17, 17a; csővezetékben a (18) dugattyút hfelyezzük cl, amelyeit a (19) karral működtetünk. A (17) cső­vezetékbe és pedig a kút vízszíne alatt, 25 a (20) hengert iktatjuk be, amely két (20a, 20b) hengertérre van osztva és benne a (20b) hengertérben mozgó (21) dugattyú­val közös (22) dugat tyúrúdon ülő és a (2Öa) térben, mozgó (23) dugattyú van el-30 rendezve. A (20b) hengertér a (24) el­ágazó csővezeték és az ehhez csatlakozó (25) csővezetéken át a kú tv ízzel és. a (26) elágazó csővezetéken át és a (27) felszálló csövön át a fogyasztási hellyel áll össiza-35 köttetéshen. A berendezés a következőképen mű­ködik: Ha a (18) dugattyút az 1. ábra szerinti helyzetből a (19) 1 karral balra toljuk, 40 akkor a (17) csővezetékben levő munka­folyadék a (23) dugattyút és vele a (21) dugattyút is lefelé nyomja, amikoris a lefelé haladó (23) dugattyú az alatta levő munkafolyadékot a (17 a) csővezetékbe nyomja, amely folyadék a (18) dugattyú 45 után tódul. A lefelé haladó (2Í) dugaty­tyú a szívószelepként működő (28) sze­lepen át (a hengerszelepek az 1. ábrán, valamint a többi ábrán is külön és na­gyobb léptékben és pedig a 2. és 3. áb- 50 rán a dugattyú nyomólökete közben való helyzetben vanmak feltüntetve) vizet szív, a (29) szelep pedig zárul. A (21) dugattyú alatti kútvíz nyitja a nyomószelepként mű­ködő (30) szelepet és a kútvíz e szele- 55 pen és a (27) fellszállócsövön át a fogyasz­tási helyihez jut. A (31) szelep ekkor zárt. A (18) dugattyúnak ellenkező irányú moz­gása esetén a (23, 21) dugattyúk felfelé mozognak, amikoris a kútvíz a (3i) szele- 60 pen át jut a (2Öb) hengertérbe és a (29) szelepen át a (27) felszállócsöhe és onnan a fogyasztási helyhez. A (28) és (30) sze­lepek zártak. A 2. ábra szerinti kiviteli alaknál a 65 működtető helyről kiinduló egyik csőveze­ték és a napvilágon levő (1) hengerből álló működtetőszervben a (2) karral moz­gatott (3) dugattyú mozog. Az (1) henger­nek a (3) dugattyú alatti (4) tere az (5) 70 csővezeték útján a (6) szivattyúhengerrel és pedig ennek (7) dugattyúja feletti (8) terével áll összeköttetésben. Ez a tér folya­dékkal, pl. vízzel, glicerinnel vagy e kettő keverékével, olajjal stb.-vel van megtöltve 75 és a folyadék természetesen az egész (5) csővezetéket és a szivattyú (8) terét is kitölti. A szivattyú (8) terét az ivóvíztől a (9) nembrán zárja el, úgyhogy a cső­vezetékben levő munkafolvadék nem szenv- 80 <

Next

/
Thumbnails
Contents