120428. lajstromszámú szabadalom • Motorkompresszor szabadon röpülő dogattyúval gázalakú közegeknek sűrítésére, különösen hajtógáznak erőgépe hajtásához való szállítására
2 12042S. pest úgy elrendezni, hogy a sűrítendő levegő, az elősűrítőfokozatba lépésétől a motorhengerbe lépéséig lényegéhen egyenesvonalú utal írjon le. amely Célszerűen 5 lényegében párhuzamos a röpülődugatytyús gép tengelyével. Ily módon elkerüljük a levegőút irányváltozásaival járó 1 el jesítm ény veszteségeke t. A l'enlemlílett esetten a [ősűrílöfoko-10 zat a molordugattymiak a motorhenger felé eső oldalán fekszik, úgyhogy tehát az az energia, mely a dugattyút vagy dugattyúkat motor-kompressziós végállásukba visszavezeti, nem csak a molor-kompresz-15 sziós munkáját, hanem a főkompresszorrészben a sűrítő munkál is el kell hogy végezze. E visszavezető munkát önmagukban ismeretes pneumatikus energiatárolók végzik, amelyeknek táplálónyomása a fő-20 kompresszor-rész, illetve a molorhengerből kiáramló hajtógáz,elegy különböző szállítási nyomásainak megfelelően változik. Hogy a motorhengerbe való tüzelőanyagbetáplálás a szállítónyomás változásától 25 folyó viszonyokhoz igazodjék, a pneumatikus energiatároló táplálónyomása vagy egy e táplálónyomással együtt változó nyomás a motorhengerbe vezetendő tüzelőanyagmenijyiség vezéri őszer keze lére hal, vagy 30 legalább megállapítja azokat a határokat, melyeken belül minden egyes szállítónyomásnál a motorhengerbe vezetendő tüzelőanyag-mennyiség változik. A rajz példaképpeni kiviteli alakot 35 szemléltet. Az 1. ábra a találmány szerinti motor -kompresszor részleges hosszmetszete, három röpülődugattvúval. A 2. és 3. ábrák a találmány szerinti 40 és a közönséges motorkompresszor működési módjának összehasonlítására alkalmas diagrammok. A l. ábra a találmány szerinti kialakítót L szabadonröpülő dugattyús hajlógáz-45 fejlesztő, részben hosszmetszetben. Az 5. és (i. ábrák a találmány szerinti liajtógázíejlesztő szabályozószer kezelének két különböző kiviteli alakját szemléltetik. A rajzban szemléltetett kiviteli alak-50 nál a sűrítendő levegő elő- és fősűrítése ugyanabban a hengerben történik, kettős mű ködésű sűrítődugattyú val. melynek egyik vége az elősíírílést, a másik a fősűrítést végzi. 55 Az l. ábrán szemléltetett kompreszszornak közös (2: molorheiigerbe.n dolgozó, két. ellentétes járásirányú (1) inotordugatlyú ja van. Az ellentétes irányban járó dugattyúkat kétkarú (38) lengőemclőbőt és két (39. 10) tolórúdbó! álló du- 60 galtyúrudazat szinkronizálja. Az (1) 1110-tordugaltyúk mindegyike a (4) sűrílőhengerben járó (3) sűrílődugattyúval van öszsze kötve. Az egyes dugattyúk alkotta aggregátumok szabadonröpülők, azaz löketüket 65 kinematikai szerkezet nem rögzíti bizonyos értékre. A (3) sűrítődugattyú a (4) sűrítőhengcrl két változó térfogatú (3. ö) kamrára osztja. Az (5) kamrában megy végbe a 70 (6) íosűrítő-kamráha vezetendő 'levegő elősűrítése. A (3) dugattyú tehát kettős működésű: egyik oldala az elősűrítést, a másik a losűrílésl végzi. A két (5. 6) sűrílőkamrát a (7) vezeték köti össze egymás- 75 sal. Az (5; elősűrítő-kamrának legalább egy (8) szívószelepe, a (6) fősűrílőkamrának ]>edig legalább egy (9> nyomószelepe van. A két sfirítőkamra között /10, szelepet rendezünk el, pl. ott. ahol a (7) S0 vezeték a (0) kamrába torkol. A pneumatikus '11", energiatárolók, melyek a szabadonröpülő dugattyúk belső holtponli helyzetükbe visszatéréséi biztosítják, egy-egy (12) hengerből és egy-egy 85 (13N > dugattyúból állnak. E részek közül pl. a '13: dugattyú a hozzátartozó (1. 3) szabadonröpülő dugallyú-aggregálnminal van összekötve, míg a másik rész,, tehát a (12) henger, az 1. ábra szerinti megoldás- 90 nál a (l! síírítőhcngcr fedőjével egy darab. vagy vele szilárdan van összekötve. Az ismertetett molorkompre-szor működési módja a 2. ábra szerinti diagrammból tűnik ki. míg a 3. ábra szerinti dia- 95 gramm, összehasonlítás céljából, ugyanolyan tökeihosszúságú, közönséges kompresszor működési módját szemlélteti; a kél kompresszornak nem csupán egyforma lökete van. hanem mindkettőnek n> ) sű- 10Ö rítőnyomása is azonos. A 2. ábrán az (a, b. c. d) rész az elősűrílés. a (c, e, f. b) rész pedig a íősíírfllés közbeni nyomáslelőlyást tűnteti fel. Ha az elősűrítésnél a kompresszióviszony 105 nem igen nagy. akkor a (c„ d) görbe hossza csekély és alakja csak kevéssé függ a (p;i végnyomástól. Megjegyzendő, hogy a (c. d'i görbe az elősfirítés vt^én az (ö) . kamra o-J holtterébe zárt levegőnek ex- no panzióját szemlélteti. A (c, d) görbének csak kevéssé változó alakja folytán, a szívólöket lénj'leg hatásos 'V\) részének hossza és ennek következtében a (V) : V„) volumetrikus hatásfok is a (pd végnvo- 115 mással alig változik. A (p.'i végnvomás változásai a szóbanforgó diagrammban, elsősorban az (f, b) görbe változásait von-
