120417. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gáznemű szénhidrogének kezelésére, folyékony motortüzelőanyagokká való átalakításuk céljából
2 130417. kezelése folyamán végrehajtott más müveletekből származnak, a találmány szerinti eljárásra nagyon alkalmasak; felhasználhatók továbbá szenek, palák stb. 5 finomításából vagy kezeléséből származó gázkeverékek vagy hidrogénezésből származó szintétikus szénhidrogének is. Hasonlóképen alkalmazhatunk természetes gázokat vagy más olyan gázokat, ame-10 lyeket telítetlen termékek előállítása céljából dehidrogénezésnek vetettünk alá. Az eljárás kiindulási anyagjaként igen alkalmasak a finomítási gázok propánbután keverékei. 15 A kiindulási anyagot természetesen bármilyen megfelelő módon kénmentesíthet j ük. A találmány értelmében a polimerizálásra kész gáztöltetet előnyösen 10 és 20 160 C° közötti hőmérsékleten tartott katalizáló kamrába vezetjük. A polimerizáló katalizátor hőmérsékletének szabályozásával a polimerizációs termékek mennyiségét és természetét meghatároz-25 hatjuk. Amint fent említettük, a találmány fő jellemzője az, hogy a töltetet a reakcióskamrába teljesen vagy legalább részben folyékony állapotban vezetjük be és 30 ott megfelelő nyomás alatt tartjuk oly módon, hogv a töltet összetevőinek legalább egyike állandóan folyékony állapotban maradjon. E célból a nyomás egészen 50 kg/cm2 -ig 35 terjedhet. így pl. ha benzin előállításánál 80 és 150 C° közötti hőmérsékleten dolgozunk, a legalkalmasabb nyomás kb. 30—35 kg/cm2 . A reakciós kamrába táplált töltet mennyisége óránként és a 40 katalizátor literjeként, azaz a táplálási sebesség, igen tág határok között, mégpedig 140 és 2150 liter között változhat. Kb. 30 % telítetlen alkatrészt tartalmazó töltetnél kis táplálási sebességnek tekint-45 hető 560 liter gáz óránként és a katalizátor literjeként. A táplálási sebesség olyan mértékben növelhető, amilyen mértékben a töltet telítetlen alkatrészeinek százalékszáma csökken. Ha maradékgá-50 zokat vezetünk vissza a körfolyamba és azokat a friss töltethez keverjük, amely keveréket a reakcióskamrában kívánjuk kezelni, akkor egyensúlyi állapot elérésére a körfolyamba visszavezetett ma-55 radékgázok aránya a friss töltethez képest 5 : l-ig terjedhet. Kb. 30% telítetlen alkatrészeket tartalmazó friss töltet esetén a visszavezetett gázok és a friss töltet között a megfelelő arány kb. 1.5:1. Különböző polimerizáló katalizátoro- 60 kat használhatunk. A legjobb katalizátorok között megemlíthetők a kovasavas jellegű katalizátorok és különösen a kovasav (sziliciumdioxid) és timföld (alumíniumoxid) természetes vagy mestersé- 65 ges keverékei. Ilyenek pl. az adszorbeáló és aktivált agyagok vagy pedig olyan agyagok, amelyek a tisztátalanságok eltávolítása és a kovasav vagy alumíniumoxid arányának változtatása céljából 70 energikus vegyi kezelésen mentek át, és többek között olyan agyagok, amelyek az aluminiumoxidtartalomnak 7 %-ig vagy annál kisebb értékre való csökkentése céljából savas kezelésen mentek át. 75 A katalizátorokat előnyösen darabok, tördelek vagy gyakorlatilag egyforma formázott testek alakjában alkalmazzuk, azok regenerálásának megkönnyítése céljából. Felismertük, hogy különösen ked- 80 vező eredményeket érünk el olyan polimerizáló katalizátor alkalmazása esetén, amelyet csak sziliciumdioxidot és aluminiumoxidot 9 : 1 arányban tartalmazó keverékből állítottunk elő; hasonló kata- 85 dizátort ismert módon úgy kaphatunk, hogy oldható szilikátokat oldható aluminiumoxidra engedünk hatni és a kapott terméket szemcsék vagy kis formázott testek alakjára hozzuk. 90 A gyakorlatban a kezelés tartama előnyösen 4—8 óra, mimellett a folytatólagos üzemet ismert módon úgy biztosítjuk, hogy párhuzamosan aktív állapotban lévő és regenerálás alatt álló reak- 95 ciós kamrákat alkalmazunk. Ha a találmány szerinti eljárással kapott polimerizációs termékeket a szokásos frakciónálásnak vetjük alá, a következő jellegzetes termékeket kaphatjuk: íoa Benzin (Gasoline). A kapott benzin végső desztillációs pontja 205 C°, színe 30; stabilis, azaz az oxidációnak ellenáll és színét nem változtatja; ,,gum"-tartalma réztálban mérve kicsi, azaz 1—2 105 milligramm nagyságrendű; oktánszáma (C. F. R. motor módszerrel mérve) 80-nál nagvobb. Petróleum (Kerosene). A 230 és 300 C° között forró frakció (amely általában a 110 benzinnél nehezebb poliméreknek kb. 35%-át alkotja) motorokhoz való, 80-nál nagyobb oktánszámú petróleumot szolgáltat. Maradék. A visszamaradó anyag kb. 115 290 és 380 C° között forr, kb. 0.840 A. P. I. sűrűségű és kb. 250 molekulasúlyú; Savbolt-féle viszkozitása 38 C°-on
