120410. lajstromszámú szabadalom • Kisütőedény folytonos ibolyántúli színkép kibocsátására

Megjelent 1939. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 120410. SZÁM. vil/h. OSZTÁLY. — IS. 3168. ALAPSZÁM. Kisütőedény folytonos ibolyántúli színkép kiboceájtására. Allg-emeine Elektricitats Gesellschaft Berlin. A bejelentés napja 1937. évi szeptember hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi Szeptember hó 12-ike. A találmány kisütőedény az ibolyántúli körzetben folytonos színkép kibocsájtására. Kisütőcsöveknek folytonos ibolyántúli 5 színkép előállítására való felhasználása már régen ismeretes. Ezeknek az edényeknek azonban hátrányuk, hogy néhány ezer volt nagyságrendű feszültségeséssel működnek. A kisülési pályán en-10 nek folytán fellépő nagy energiafogyasztás miatt az ismeretes kisütoedényekrél az egész kisülési pályát, az elektródákat is beleértve, hűteni kell. A hűtéshez keringő hűtőközeget szoktak használni. 15 A feszültségveszteség lényegileg a nagy katódaesésből származik, melyet még az is növel, hogy nagy áramsűrűségek elérése végett erőien az anomális katódaesés körzetében dolgoznak. 20 Bukófeszültségek keltésére ismeretesek továbbá leforrasztott, hidrogénnel töltött, rácsvezérlésű izzókatódával ellátott kisütőcsövek. Ezek az edények vöröses fényt sugároznak ki, melyben kö-25 zelebbi vizsgálatnál a Balmaer-féle sorozat vonalait állapíthatjuk meg. A bukófeszültségek előállítására való csövek a vezérlési tulajdonságaikban (gyújtási jellemző görbéikben) kevésbé állandó visel-80 kedést mutatnak. Ez a magatartásuk a hidroxilcsoport vonalainak a szírképben való fellépésében is jelentkezik, amit bizonyára a katód anyagának kémiai reakciójára (oxigénleadás) vezethetünk visz-35 sza. Ezek a hidrogénnel töltött ismeretes csövek ibolyántúli színképet már csak azért sem mutathatnak, mert burájuk az ibolyántúli sugarakat át nem eresztő üvegekből készül. Azonkívül a gáztöltés nyomása sem elegendő az ibolyántúli 40> sugarak előállítására. Ezenfelül a hidrogénnel töltött bukcfeszültségű csövek kapcsolásainál igen rövid áramlökésekre helyeznek súlyt (kisülési idő mintegy IC"5

másodperc), úgyhogy a folytonos 45-ibolyántúli színkép létesítéséhez szükséges feltételek a rövid idő miatt nem alakulhatnak ki. Végül ismeretes, hogy hidrogént tartalmazó keverékkel töltött kisütőedé- 50' nyéknél az elnyelt hidrogén pótlására hozzáforrasztott palládiumcsövecskét alkalmaznak. A talállnány értelmében folytonos ibolyántúli szírkép kibocsájtására való ki- 55' sütcedényeket hidrogéntöltéssel és izzókatódával látjuk el és szivattyúról forrasztjuk le. A gáztöltés nyomása célszerűen 0.5-—1 mm higanyoszlop, tehát lényegesen nagyobb, mint az ismeretes 60-bukcfeszültségű csöveknél. Kitűnt, hogy a találmány szerinti ibolyántúli sugárzókrál a bukófeszültségű csövek színképében jelentkező szabálytalanságok és zavarck, melyek az effajta kisütőedénye- 65. ket spektroszkópiai célokra már eleve használhatatlanokká tennék, nem lépnek zavarólag fel. A találmáry szerinti kisütőedény példakénti kivitelét a rajz mutatja. Az ^o• 1. ábra vázlatos hosszanti metszet, a 2. ábra az 1. ábra S—S vonal mentén vett keresztmetszet. Az üvegből előállított (1) edénynek az ibolyántúli sugárzás átbocsájtására alkal- 75. mas, pl. kvarcból való (2) ablaka van.