120384. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magasabbrendű telítetlen alifás alkoholok előállítására

MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 120384. SZÁM. IV/li/1. OSZTÁLY. — B. 13749. ALAPSZÁM. Eljárás magasabbrendű telítetlen alifás alkoholok eló'állítására. Bölime Fettchemie-Gesellschaft mit bescliránkter Haftuug- cég', Chemnitz. A bejelentés napja 1937. évi március hó 13-ika. Németországi elsőbbsége 1936. évi március hó 16-ika. Ismeretes, hogy ha telítetlen zsírsavakat vagy ezek észtereit hidrogénező katalizátorok jelenlétében magas hőmérsékleten és adott esetben magasabb nyomáson 5 hidrogén behatásának vetjük alá, úgy a kettőskőtóseknek hidrogénnel való telítődését érhetjük el, mely folyamatot kemény ítésnek neveznek. Ismeretes továbbá az is, hogy a nyomás és/vagy hőmérséklet 10 emelésével, előnyösen igen finoman eloszlatott vagy aktivált hidrogénezőkatalizátorok használata mellett, nem csak a hidrogénnek a zsírsavak kettős kötéseihez váló reákapcsolását, hanem egyidejűleg a 15 karboxitcsoportnak primer alkoholcsoporttá valló redukálását is elvégezhetjük. Telítetlen zsírsavakat ilymódon ezekkel az eljárásokkal közvetlenül azonos szénatomszámú telített prirnér alifás alkoholokká 20 alakíthatunk át. Telítetlen alkoholokat ilyen módon nem kaphatunk. Ismeretes továbbá a telítetlen zsírsavaknak karboxil csoportjukon való redukálására való katalizátorokhoz csekély meny-25 nyiségű kén-, foszfor-, cián-, vagy arzénvegyületeknek az adagolása, ami a katalizátor hatékonyságát olymódon befolyásolja, hogy a hidrogénnek a kettőskötéshez vailó rcákapcsoiódása visszaszorul. Hasonló ha-80 tást kaphatunk szénmonoxid alkalmazásával is. Ilymódon elérhetjük, hogy a kiindulási anyagban jelenvolt kettő,skötések egy része változatlan marad és oly elegyeket kapunk, melyek túlnyomórészt 35 viaszszerű, részben telítetlen észterekből állanak. Ennek az eljárásnak azonban bizonyos hátrányai vannak, minthogy a reakcióelegybe idegen anyagokat viszünk be, melyek bizonyos körülmények között zavart okozhatnak. Ezenkívül azonban ily- 40 módon nem juthatunk egészben vagy túlnyomórészt alkoholokból álló termékekhez; sőt legnagyobb részben észtereket kapunk, minthogy az említett adalék anyagok az észtercsoport reduklióját is erő,sen hátrál- 45 tatják. Azt táláltuk már most, hogy valamely hordozóra lecsapott rézkatalizátorral, mely a rézre számítva 20—60% kadmiumoxidot tartalmaz, lehetővé válik, hogy legalább 50 (8) szénatomszámú telítetlen zsírsavakat majdnem teljesen a megfelelő telítetlen zsíralkoholokká alakítsunk át. Hordozókként a katalizátorokhoz például koval'öld, azbeszt, horzsakőpor és hasonlók alkalma- 55 sak. Alkalmas kiindulási anyagok például az olaj sav, undecilénsav, erukasav. linolsav, nem-száradó vagy száradó olajokból, mint olívaolajból, szójaolajból, gyapotmagolajból, repceolajból, lenolajból, faolajból, 60 halolajból, cetvelő,olajból és hasonlókból kapott technikai zsírsavak stb. A zsírsavakat önmagában véve ismeretes módon kb. 5—20o/o-nyi mennyiségű katalizátorral keverve autoklávában hidrogénnel nagynvo- 65 máson és magashő,mérsékleten kezeljük. A reakciónak a kívánt ér letemben való teljes befolyását különösen elő,mozdíthatjuk, ha a katalizátor saját redukcióját a redukálandó anyagban kb. 10—30 atm, 70 hidrogénnyomásoii és kb. 100—200 C° hőmérsékleten végezzük és azután ugyanabban a munkamenetben a hőmérsékletet kb. 280 C°-ra emeljük és hidrogénnek to-