120332. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szalag folytonos előállítására, kezdetben folyékony anyagból

szalagnak sima, minden további nélkül hengerelhető felülete lesz. Ahelyett, hogy a csikókat a (4a--d) görgőkről lefejtenők, lehet azokat ,,vég-5 nélküli" alakban is kivitelezni úgy, hogy azokat, amint az 1. ábrán eredmény vonal mutatja, az (5) ; vezetőgörgőkön az (1) hűtőtesthez és azután tovább a (4) vezetőgörgőkhöz vezetjük. 10 Különleges viszonyok között, pl. lemezek gyártásánál, a rövid oldalak lefedésétől eltekinthetünk, minthogy azokat a további feldolgozásnál úgyis szegélyezzük. 15 A 3. és 4. ábra szerinti kiviteli alak az előbb leírt kiviteli alaktól abban különbözik, hogy itt a hűtés nem szilárd hűtőtestek útján, hanem a (3a—d) csíkoknak vízzel való külső leöblítésével történik. 20 A csíkok hatékony hűtése céljából azok alátámasztását a keskeny (28) és (9) támaszokra korlátozzuk. Az 5. és 6. ábra szalag előállítását hűtött hengerek között mutatja. A két hű-25 tött (10) és (11) hengeren fut a (13a), illetőleg (13b) csík, amely csíkok között a derékszögű négyszög keresztmetszetű szalag két oldala képződik; a szalag másik két oldalát olyan csíkok határolhatnák, 30 amelyek a (10, 11) hengerpárra merőleges hengereken futnának; azonban az ilyen keskeny szalagoknál elégséges, ha a keskeny oldalakat (12) helytálló falak határolják, amint az 5. és 6. ábra mutatja. 35 A (12) falak között (14) csappantyúk vannak elhelyezve, amelyek a (15) csapok körül elfordíthatók és szabad végükkel a hozzájuk tartozó (13a), illetőleg (13b) csíkra fekszenek fel. Ilyen módon elér-40 jük, hogy a csíkok a fürdőbe annak szintje alatt merülnek be, úgyhogy a csík és a termék közé a fürdő szintjéről oxidok és más tisztátalanságok nem juthatnak. Ahelyett, hogy a (3a—d, 13a—b) stb. 45 csíkokat az alakítóberendezésen való átmenetük után a szalagról lehúznók, lehet a szalagon — ez esetben természetes nem végnélküli, hanem egy-egy orsóról lefutó — csíkokkal állandó bevonatot is 50 létesíteni úgy, hogv a szalag és csík anyagát, a szalag és esik érintkezési felületén a kettő összeköttetéséhez alkalmas hőmérsékletet és az átmeneti időtartamot megfelelően megválasztjuk. Az össze-55 kötés mechanikai úton történhet, pl. úgy, hogv azbesztcsíkok alkalmazása esetén, az öntött termékhez simuló azbesztrostok a folyékony, illetőleg kásás öntvénybe beágyazódnak; történhet az öszszekötés összehegesztés, összekevei édif- 60 fúzió vagy más hasonló művelet útján is. A csík anyagaként olyan anyagot is használhatunk, amely az ömleszték hatására megváltozik, pl. elég vagy elszenesedik és e megváltozott állapotban 65 a termék és adott esetben a formázóberendezés számára védőréteget alkot. Egyes csíkok helyett több csikót, pl. két egymás fölött fekvő, egymást fedő csíkot is használhatunk. Ezek akár azo- 70 nos, akár különböző anyagból állhatnak; pl. a belső esik a termékkel való összehegesztésre alkalmas anyagból, míg a kívül rajta fekvő egy vagy több csík hegesztésre alkalmatlan anyagból állhat. 75 Az egyes, egymás fölött fekvő csíkok különböző vastagok is lehetnek. Ilyen kiviteli példát mutat a 9. ábra, ahol a hegesztésre alkalmas csíkot (3a—d) és a fedő csíkot (22) jelzi. 80 Egyes szalagkeresztmetszeteket, különösen élmentes, mint pl. tojásdad, köralakú stb. keresztmetszeteket kevesebb csíkkal, sőt egyetlen csíkkal is elérhetünk. E kivitel példáját mutatja a 7. és 8. 85 ábra, ahol két (Í7) és (18) csíkkal dolgozunk. A (17) és (18) csíkok egy-egy orsóról jönnek vagy végnélküli csikókként vannak kialakítva és egy-egy (19) vezetőgörgőn síkalakban a l'ormázóberendezés- 90 hez futnak, ahol azok a (20) hűtőberendezés és a —nem ábrázolt módon -felül helytállóan beakasztott (21) betét között átfutva a formázóberendezéshez simuló ívelést vesznek fel, amely, ha a 95 csíkokat a termékkel nem hegesztjük össze, a szalagalakitás után görgőkön ismét az eredeti síkalakba mehet át. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés szalag folytonos előáHí- 100 tására kezdetben folyékony anyagból, jellemezve az alakitóberendezés és az öntött termék között elrendezett, az öntött termékkel egvüttfutó csíkbetéttel. * 105 2. Az 1. igénypontban védett berendezés kiviteli alakja, jellemezve több, egymás fölött elrendezett csíkkal. 3. Az 1. igénypontban védett berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, 110 hogy a csíkanyag szigetelőanyag, pl. azbeszt. 4. Az 1. igénypontban védett berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, < hogy a csíkbetét olyan anyagból áll, 115 1 amely az öntött termék hatására meg-I í