120306. lajstromszámú szabadalom • Kopszcsévélőgép

I2030Ö 9 menetes orsóval való összekötését a (161) húzórugó hatása révén biztosítja. Az orsó­ágyazás (löketmozgását fonálszakadás ese­tén a (29, 27) fonál őr, a (26) húzórúd 5 és a (25)-néll ágyazott (23) kilincs ez utób­binak a (22) záró kerék f ogaiba valló ka­paszkodása révén megszakítja mindaddig, amíg a fonalat ismét össze nem kötöttük. A (14) fonálvezetők, melyeknek itt csakis 10 a löketmozgást kell végezniük, közös, a gép hajtásáról állandó lengőmozgásba ho­zott (138) tengelyre lazán rugózóan van­nak erősítve, pontosan úgy, mint az 1. ábra szerinti első foganalosítási példa ese-16 tében az orsóágyazás ilöketmozgása szá­mára való (31) lengőemelő. Ennek célja a fonállvezetőnék az önműködő cséveváltás­nál külön (148) kapcsolókorong, ezzel együttműködő (142. 143) kellős emelő és 20 (141a) állítógyűrűs (141) húzórúd segé­lyével való megállítása abban a pillanaít­• ban, amelyben a fonalat a 4. ábrának meg­felelően a (4a) orsókarima homlokfelü­lete elé kell helyezni, hogy azt ebben az; 25 cselben is e karima és a (13) csévéli üvely talp felülete közé az új cséve kezdőfonala­képen beszoríthassuk. Az önműködő cséveváltás ennél a fogana­losítási példánál a következőképen megy 30 végbe: A (41) kapcsoló korongot a csévélési hely dolgozása közben, akárcsak az első ío­ganatosítási péílda esetében, hasonló (61, 62) szögemelő nyugalomban tartja és ez-85 zel a teljes cséveváltószerkezet nyugalom­ban van. Kevéssel a (12) kopsz teljes be­gombollyítását megelőzően, a (146) kettős emelő alsó bütyke, amint ezt a 7. ábra mutatja, a (61, 62) záróemelőhöz ütkö-40 zik, amivel néhány kopszréteg további fel­futása után a (61, 62) kettős emelő záró­helyzetéből a (41) kapcsoló koronggal szembe kerül és így a teljes cséveváltószer­kezet mozgásba jön. A (146) kettős emelő 45 a (8) ágyazás helytálló (135) karjára for­gathatóan van szerelve. A (147) kapcsoló­korong kerületéhez (165) görgőjével a (155) emelő támaszkodik. Ez emelő szabad végének hasítékába a (157) húzórúd csapja 50 kapaszkodik. A (157) húzórudat elcsúsz/­lathatóan (66, 66a) ágyazások vezetik és a húzórúd a (158) kapcsolótolókál hordja, melyen a (158a) ütközőpeoek van. A kap­csolómozgás kezdetén ennekfolytán előbb 55 a (158a) ütközőpecek ütközik a (162. 163) szögemel ty ühöz és ezt a (16) orsó mene­téből kikapcsolja, úgyhogy ezzel az (5, 8, 9) orsóágyazás is a (16) csavarorsóval való összeköttetéséből kioldódik. Mivel azonban a (147) kapcsolókorong még lo- 60 vább forog, az általa működtetett (154) emelő is tovább fordul cl és a (157) húzó­rúd megfelelő gyorsasággal eltolódik. E közben a húzórúd. mivel a (158a) pecek a (162, 163) kellős emelőhöz, ez utóbbi pedig az (5) ágyazási test (160) agyán Ipvő (164a) pecekhez ütközik, a teljes cséveágyázást annyira viszi magával előre; amíg a (87.88) kettős emelő alsó (88) karja a (150, 151) kettős emelő felső végéhez 70 nem ütközik. Ez az, ellenállás a (87, 88) kettős emelőt a 4. ábrán látható ferde helyzetbe forgatja el, tehát a kész (12) csé­vél befogása alól felszabadítja. Ez a cséve ekkor a (104) gyüjtőlartányba esik. Idő- 75 közben azonban a cséveágyazás a (147) kapcsolókorong továbbforgása révén a 7. ábrába be nem rajzolt kezdeti helyzetébe lölódik vissza, amelyet a (14) fonálvezető­nek fent ismertetett, időközben megindí- 80 tolt és a 7. ábrán látható függőleges hely­zete határoz meg, azaz a (4a) orsóágya­zás homlokfelülete ekkor a (14) fonál­vezető vezetőfülének közepe alatt fog állani. A cséveváltás további folyamata ugyanaz, 85 mint az első foganalosítási példa eseté­ben, ennek folytán tehát az ebhez szüksé­ges kapcsolószerkezetek is ugyanazok, miért is azokat nem rajzoltuk be. A találmány szerinti eljárás foganatost- 90 tására alkalmas harmadik kiviteli példát a 8. ábra mutatja. Ebbq az ábrába is csak azokat a sajátos külön szerkezeteket rajzoltuk be, amelyek tekintetében ez a foganalosítási példa az előbb ismertetett 95 példáktól különbözik. A (12) csévet, akár­csak az első foganalosítási példa esetében, ágyazásával a forgó- és löketmoz^ásl végzi, a fonállvezelő az előremenesztésit végzi, azonban neim kényszerűen, hanem egy 100 (170) tapintókejrék közvetítésével. A cséve forgó- és löketmozgása e,z esetben pontosan úgy megy végbe,, amint ezt az 1. ábra kapcsán ismertettük. A cséve ágyazása, valamint ennek forgó- és löketmozgása a 105 mefreiv (5, 6, 8, 9) testben azonos és ennél­fogva ezt az ábrán külön nem jeleztük. Csupán azt tüntettük fel. hogy a kényszer­mozgású (14) fonál vezető helyett a (16) csavarorsóra erősített (17Ó) tapintó- 110 kerekecske a (169) kengyel útján mily módon működik együtt a (14) fonálveze­lővel. A (12) csévei minden löketénél a fonálrétegek további felfutása következté­ben a (170) tapintókcirekecske ugyancsak ismeirt módon megfelelő darabbal fordul. Mivel azonban a (16) orsó menetével a cséve dolgozása közben a helytálló ágya-

Next

/
Thumbnails
Contents