120272. lajstromszámú szabadalom • Cérnázó, illetve cérnacsévélő eljárás, valamint ilyen gép különösen műselyem fonalakhoz
a cérnázási sebesség csökkentése volt szükséges, minthogy elsősorban kisebb mértékben is sérüli cérnázó tányérok és a csévepárna kiálló részei a még egymással pár•5 huzamos fonalakat megsértették. Ezenkívül a fonalak mosás után száradás és zsugorodás folytán kölcsönösen a íonalréleg'ckbc ékelődlek. Az említett körülmények miatl és azért is, mert a száraz fonalrészek '30 súlya kisebb, mint a nedves i'onalrészek súlya, a szükséges hurokképződés nem következhetett be. úgyhogy a hajszálfínom fonalak cérnázás közben a cséve felső élén vagy a cérnafonal vezetékében összeto-15 lódlak és az említett íonalösszetolódások illetve pumátok keletkeztek. A felsorolt nehézségek csökkentése végett a cérnázási sebességet csökkentették, amivel azonban a termelési mennyiség is csökkent. ,20 Ismeretes továbbá oly eljárás is. amelynél a műselyem fonalakat a fonó csévéről nedves állapotban húzzák le és cérnázzák, mikoris a fonalat a cérna-mololán savanyítják. mossák és szárítják. Ez az utó-25 kezelés azonban nagyon hosszadalmas és a cérnamotolák többszörös ide-oda szállítását tette szükségessé, amivel a már készre cérnázott fonalak megsérülésének veszélye járt. Ezt a hátrányt oly módon 30 törekedtek megszüntetni, hogy a csévéli és i eljárással l'ont és ezután készre mosott fonalat nedves állapotban gyengén előcérnázták és ugyanezen munkafolyamatban szárító dobhoz vezették. Ezzel az eljárással 35 azt a célt kívánták elérni, hogy a nem cérnázott selyem szárításával járó hibaforrásokat annyiban szüntessék meg. hogy a cérnázott fonalat a cérnázás után azonnal forgó szárító dobra vezették. Ez azonban 10 hátrányos volt. mert a fonalnak számos, részben nagy kerületű hengeren való átvezetése és a fonal tapadása miatt nagy feszültségkülönbségek keletkeztek, amelyek csúszás folytán eltéréseket és ezzel a fonál •45 túlságos nyújtását okozták. Továbbá a fonálnak egyetlenegy cérnázó helyen való elszakadása esetén az egész cérnázó gépel kellett üzemen kívül helyezni és a fonál nehéz körülmények között volt a kiilön-50 böző hengereken átvezethető és csak az illető fonaldarab megszáradása után volt a fonál többi részével ismét összeköthető. A felsorolt műveletek jelentékeny időveszteséget okoztak, miközben a gép többi, 55 cérnázó helyei szükségszerűen szintén üzemen kívül voltak. Ha a gépel ezután ismét üzemképes állapotba hozták, a cérna bevezetésére való vezetéktől1 a csévéig terjedő fona'lrész sodrallan maradt. A fonal további feldolgozásánál és az áru festésé- 60 nél nagymértékben zavarólag hatolt, hogy a cséve közepén nagyobb nem cérnázott fonalrészek fordullak elő. Ehhez járult még, hogy a részben nagy hengerek forgási sebessége meghatározott éri éken túl növelhető nem volt. Ezenkívül az ismeretes eljárások foganatosításához új vagy legalább is lényegesen átalakított gépek voltak szükségesek, amelyek szerkezete bonyolult és előállítása költséges volt. Ha 70 az ismeretes cérnázó gépeknél a csévehüvelyeket a nedves fonalakkal az ismeretes tarló tövisre helyezték, a cséveliüvely duzzadása miatt nagyon nehéz, sől gyakran lehelellenné vált a csévél a tövisről 75 le luízni. A találmány az előzőkben felsorolt hátrányokat azzal szünteti meg és meglepően egyenletesen festhető műselyem fonalak előállítását azzal teszi lehetővé, hogy a 80 lényegében csévéiési eljárással előállított, mosott és fényesített műselyem fonalat nedves állapotban közvetlenül szabványos és egyszerűsített cérnázó gépen cérnázzuk. Az említett célból, a fonalat mosás és 85 fényesílés után a fonó csévéről azonnal lehúzzuk, úgyhogy különösen a cséveleslen fekvő fonatrétegek előzetes száradását elkerüljük és ezért a fonalak a csévéhez nem tapadhatnak. A mosási művelettel a 90 fényesílésuél a fonalhoz juttatott olajmenynyiség és a fonalhoz még lapadó víz azt eredményezi, hogy a fonal egyenletes és meglehel ősén bő hurokkal húzható le anélkül, hogy ezt más foualrész vagy a cér- 95 názó tányér, illetve, más alkatrész megakadályozná. úgyhogy a szálösszelolódást elkerüljük, mikoris a cérnázási sebesség lényegesen növelhető. A cérnázási sebesség növelése, a folyadéknak a cérnázott 10 fonalból lényegesen gyorsabb kiröpítését eredményezi, úgyhogy a fonal cérnázás közben nagy mértékben megszárad. Szükség esetén a csévél bizonyos méri ékben előszárítjuk. Ily módon alkalmat adunk 10 arra, hogy a fonal minden része, egyenletesen zsugorodjék és így f esi esnél teljes színegyenlőségei érünk cl. Minthogy a fonó csévéli levő alsó fonalrétegek a csévéről. maradék nélkül lecérnázhatók és 11 engedékeny párnák vagy engedékeny fonó csévék használata mellőzhető, az eddigelke,r üllie let len fonalhuliladék-veszteség megszűnik és a párnák mellőzése folytán, amelyekel gyakran újakkal kellett kiese- 11 rélni, az előállítási és karbantartási költségek lényegesen csökkennek. Ezenkívül a feszítő készülék is, amelyet egyébként a
