120271. lajstromszámú szabadalom • FOlytonos feszültségszabályozó

helyezve; a leírt hatás azonban termé­szetesen ettől eltérő pólusszámmal és tekercselrendezéssel, sőt egyenes vonal mentén elrendezett pólusokkal is létesít­> hető. A megoldások egyik hátránya — mint ismeretes — az, hogy az (s) tekercsen átfolyó terhelési áram feszültségesést okoz" minthogy a mágneses körben az (s) ) tekercs ampérmeneteinek megfelelően is tud egy mező kifejlődni, kivéve, ha a (c) kivágás az (f) tekercs pólusszélein túl lévő helyzetbe kerül, ahol az (s) tekercs által létrehozott fluxus útja elzáródik, j A pólusszéleknek megfelelő két szélső helyzet között azonban elég számottevő feszültségesés léphet fel, melynek meg­akadályozására az alábbi, találmány sze­rinti kiképzés alkalmas. ) A legnagyobb feszültségesés a (c) ki­vágás középállásában léphet fel, mint­hogy az 5. ábra szerint ez esetben az (s) tekercs által létrehozott (Fs) fluxus sza­badon záródhat. Miután azonban ebben • az állásban nem szükséges, hogy az (f) tekercs által létrehozott fluxus az (s) tekercsen keresztülmenjen, alkalmazha­tók a (b) járomgyűrü belső oldalán a (c) kivágásokra merőleges átmérő mentén a 6. ábra szerinti (d) kivágások, melyek az (s) tekercs fluxusának kifejlődését és ezzel a feszültségesés fellépését is ebben az állásban megakadályozzák. A (b) rész elmozgatásával a (d) kivágás az (s) tekercs pólusfelülete alól szintén elmoz­dul és így mód van arra, hogy az (f) tekercsek fluxusa a középállásból való elmozdulás mértéke szerint keresztül­menjen az (s) tekercsen. Ekkor ugyan már az (s) tekercselés ampérmenetei által létrehozott fluxus is ki tud fejlődni, tekintve azonban, hogy a (d) kivágás a pólusfelület egy részét e fluxus elől el­zárja, a feszültségesés is csak kisebb mér­tékben tud kifejlődni. A leírt megoldás tehát a terhelés okozta feszültségesést lényegesen csökkenti, teljesen azonban még mindig nem küszöböli ki s emellett a (d) kivágás alkalmazásának az a hát­ránya is megvan, hogy a (b) gyűrű elmoz­gatása közben az álló és mozgó részek közt elég számottevő erőhatás lép fel, ami egyrészt a szerkezet mozgatása szem­pontjából hátrányos, másrészt zúgást okoz. Erre való tekintettel célszerűbb a 7. ábrán látható megoldást választani, melynél a (d) kivágás alkalmazása helyett az (s) tekercs fluxusának kifejlődése a (b) gyűrű (c) kivágásainak oly módon való kiképzésével van megakadályozva, 60 hogy a (c) kivágás mélypontjának két szélső állása közt a (b) gyűrűnek az (f) tekercselést tartó szárak pólusfelületei alatt lévő része bármely helyzetben már az (f) tekercs (Fj) fluxusától is telítve 65 van, úgyhogy az (s) tekercselés ampér­menetei számottevő többletfluxust már nem tudnak létrehozni. Ez, mint a 7. ábrán ábrázolva van, példaképen oly­módon érhető el, hogy a (c) kivágás mély- 70 pontjának két oldalán a (b) gyűrű kereszt­metszetét úgy csökkentjük, hogy annak az (f) tekercs pólusszélénél lévő (k) keresztmetszete elmozgatás közben bár­mely helyzetben arányosan változik a 75 (c) kivágás mélypontjának a pólus szélé­tő] való távolságával. Ha a (b) gyűrűt a (c) kivágás középállásából elmozdítjuk, a szabályozó fluxusoknak jobbra és balra kb. a (c) kivágás mélypontjától jobbra 80 és balra eső pólusíveknek megfelelően kell eloszlaniokés a (^keresztmetszetek­ben a (b) vasmag bármely helyzetében mindig kb. egyenlő telítés lép fel. A (k) kivágás alakját azon az alapon is meg 85 lehet határozni, hogy a mindenkori (k) keresztmetszetek egyenlő telítése helyett a (k-k) keresztmetszetek közötti gyűrű­részen minden helyzetben kb. egyenlő ampérmenstű mágnesezés legyen szük- 90 séges. A (b) gyűrűnek ily módon való kikép­zésével elérhető egyrészt az, hogy az (s) tekercsen átfolyó áram számottevő fluxust létrehozni nem tud, másrészt azonban 95 az is, hogy ez a fluxus a (c) kivágás hely­zetétől kb. függetlenül állandó, minek eredményeképen a mozgó és álló rész közt érezhető erőhatás nem lép fel. Hasonlóképen elérhető a gyűrű-kereszt- 100 metszet, illetve a légrés megfelelő alakí­tásával és méretezésével az is, hogy az (f) tekercs által létrehozott fluxus, illetve részfluxusok eredő mágneses ellenállása bármely helyzetben kb. állandó, aminek 106 következtében e tekercs fluxusa sem tud a (b) gyűrű helyzetétől függő számottevő erőhatást létrehozni. A leírt megoldásoknál a (b) járom mágneses ellenállás-változtatása kereszt- 110 metszetének szűkítésével, tehát telítés által volt elérhető. Természetesen ugyan­ez az eredmény nyerhető szűkítés helyett pí. a gyűrűt e helyen körülvevő rövidre­zárt menettel, stb. is. 115 A terhelési áram szórt fluxusa követ-

Next

/
Thumbnails
Contents