120267. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alacsonyan forró motorhajtóanyagok előállítására

MAGYAR KIRÁLYI ®EMÍ| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 130267. SZÁM. IV/hl. (XI/b., Il/a.) OSZTÁLY. — F. 8090. ALAPSZÁM. Eljárás alacsonyan forró mótorhajtóanyagok előállítására. I. G. Farbenindustrie Aktiengresellschaft cégr, Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1937. évi július bó 28-ika. Németországi elsőbbsége 1936. évi szeptember hó 5-ike Azt találtuk, hogy folyékony, a benzin forrási tartományában forró, igen kopogástálló mótorhajtóanyagokat állíthatunk elő gázhalmazállapotú, túlnyomórészt te-5 iített szénhidrogénekből, ha ezeket vagy ilyeneket tartalmazó elegyeket hidrogénnel együtt nagy, legalább 100 atm.-ás nyomáson, 450 C° feletti hőmérsékleten erélyesen hidrogénező vagy az adott reakciófel[) tételeken savanyú kémhatású roncsolóan ható katalizátorok felett vezetünk el. A hidrogént emellett oly mennyiségekben alkalmazzuk, hogy a gázhalmazállapotú szénhidrogéneknek a kiindulási gáz-5 ban való parciális nyomása az őssznyomásnak legalább 65<>/o-a, előnyösen 70<>/o-a, vagy e fölötti. A hidrogén parciális nyomása általában 5—30<>/o-ot tesz ki. Minél kisebb molekulájú és ezáltal hidrogéndú-I) sabb az alkalmazott gázhalmazállapotú egy vagy több szénhidrogén, annál nagyobbra választjuk azok parciális nyomását. így például pentánt előnyösen az össznyomás 65—750/o-át kitevő parciális nyomá-5 son, butánt 70—85<y0

, protánt 80—90»/o és etánt 90-től közel az össznyomás 100 százalékáig terjedő parciális nyomáson alkalmazunk. Kiindulási gázokként különösen propán, [) bután és pentán vagy ezek elegyei, mint amilyenek például a nyomás alatti hidrogénezésnek e szénhidrogéneket tartalmazó hulladékgázai jönnek tekintetbe. Az össznyomás általában 100 és 600 atm 3 közötti, azonban nagyobb nyomások is alkalmazhatók; előnyösen 250 és 500 atm közötti nyomásokon dolgozunk. Az átalakítást 450 és 700 C" közötti hőmérsékleten foganatosíthatjuk, előnyösek az 500 és 600 C° közötti hőmérséklei- 40 tek. Kismolekuláj.ú szénhidrogének, mint például propán és etán átalakításánál magasabb hőmérsékletek szükségesek, mint a nagyobb molekulájúak, például bután és pentán átalakításánál. 45 Katalizátorokként oly anyagok jönnek tekintetbe, melyek erős hidrogénező hatásúak, és dlyanok, melyek a reakciófel tételek mellett savanyú kémhatásúak és emellett roncsolóan hatnak. Példaképen 50 megnevezzük a fémszulfidokat, különösen a nehézfémszulfidokat, például a cink, kadmium, magnézium, alumínium, titán, ón és avascsoport féméinek szulfidjait, különösen azonban a periodusos rendszer 5. 55 és 6. csoportja fémeinek szulfidjait, továbbá a periodusos rendszer 5. és 6. csoportja féméit, például molibdént vagy wolfrámot, vagy ezek vegyületeit, különösen a már megnevezett szulfidokat, azon- 60 ban e fémek oxidjait, foszfátjait vagy halogenidjeit is, adott esetben más fémekkel együtt, például a nikkelwolframátot. továbbá fémeket vagy vegyületeiket halogénnel, halogénhidrogénnel vagy metál- 65 ioidhalogenidekkel együtt, utóbbiakat önmagukban is, vagy pedig fémvegyületeket foszforsavval együtt. A megnevezett katalizátorokat előnyösen hordozókon, például aktív szénen, bentoniton, floridaföl- 70 dön vagy bauxiton alkalmazzuk. Igen alkalmasak például aluminiumhidroxidnak, ammoniummolibdátnak és noritszénnek keveréke, vagy vanadium és wolfrám kevie-