120266. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénmonoxidnak átalakítására hidrogénnel szénhidrogénekké vagy ezek oxigéntartalmú származékaivá

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 120266. SZÁM. lV/h/1. (Xl/b.) OSZTÁLY. — Jt\ 8060. ALAPSZÁM. Eljárás szénmonoxidnak átalakítására hidrogénnel szénhidrogénekké, vagy ezek oxigéntartalmú származékaivá. I. G. FarbeniiidustrieAktieng'esellschaft cég", Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1937. évi június hó25-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi július hó 1-je. A találmány eljárás a molekulában egynél több szénatomot tartalmazó szénhidrogének, különösen folyékony szénhidrogének vagy szénhidrogének oxigéntartalmú 5 származékainak előállítására szén-monoxidból és hidrogénből. Szénmonoxidnak hidrogénnel való, a fentemlített szénhidrogénekhez vagy ezek oxigéntartalmú származékaihoz vezető, ma-0 ga§ hőmérsékleten és katalizátorok jelenlétében foganatosított reakciója igen nagy hőfejlődéssel jár, ami nehézségeket okoz, minthogy a hő csak körülményes rendszabályokkal vezethető el, már pedig a 5 tulajdonképeni reakcióhőfok feletti hőmérsékleteken könnyen bekövetkezik a szénmonoxidnak széndioixiddá és karboniummá való szétesése (erős metánképződés kíséretében), különösen ha vas-, nikkel- vagy 0 kobalttartalmú katalizátorokat használunk. Ez a körülmény könnyen a berendezés eltömődéséhez vezethet. Azt találtuk már most, hogy az említett nehézségeket jelentős mértékben csök-15 kentjük' és várakozás ellenére igen nagy, majdnem elméleti termelési hányaddal, kaphatunk közönséges hőmérsékleten cseppfolyós szénhidrogéneket és ilyenek oxigént tartalmazó származékait, (mint pl. 0 alkoholokat, aldehideket, savakat és hasonlókat), ha gondoskodunk arról, hogy a reakciókamrába betáplált gáz jelentős mennyiségben tartalmazzon szénmonoxidtól és hidrogéntől különböző egy vagy 5 több gázt, célszerűen olyan gázokat, melyek a munkafeltételek mellett nem redukáló hatásúak. Ilyen kísérőgázként különösen a széndioxid hasznos, amely más gázokkal, mint pl. nitrogénnel együtt is használható. A kísérőgázok mennyisége a 40» reakciókamrába táplált gázban rendszerint 20o/o-nái több, előnyösen 10o/0

-nál több, és körülbelül 80—90<y0

-ig terjedhet. A kísérőgázok kívánt koncétrációját úgy tarthatjuk fenn, hogy a gázt többször ve- 4bzetjük a reakciókamrán át és minden kilépés után csak azokat az alkatrészeket távolítjuk el, melyek 0° és 50 C° közötti hőmérsékleten és körülbelül 100 alm. nyomáson cseppfolyósak. Ily módon a reakció- 50 ban képződött széndioxid — melynek képződését a víz képződése helyett előlmozdíthatjuk bizonyos feltételiek betartásával, a katalizátorok, hőmérséklet és hasontó körülmények tekintetében — legnagyobb- 55-részben a keringő gázban marad, és pedig oly koncentrációig terjedő mértékben, amely a fentemlített eltávolítási feltételektől függ. Az át nem alakult gázt és a kísérőgázt nem szükséges egészében a 601 reakciótérbe visszavezetni. Sok esetben előnyös, ha e gázoknak csak egy részét keringtetjük újra. Továbbá nem szükséges az említett gázokat ugyanabba a reakciótérbe visszavezetni; ha több reakciótérrel 65> dolgozunk, az egyik reakciótérből kilépő gázokat betáplálhatjuk egy másik reakciótérbe. Ha a széndioxidnak mint kísérőgáznak alkalmazása esetében ez utóbbi koncentrációja az említett koncentrációt 70 meghaladja, úgy az megnövelt mértékben oldódik az ugyancsak képződött vízben, vagy pedig végül — különösen, ha nagyobb nyomáson dolgozunk — folyékony