120215. lajstromszámú szabadalom • Hőszigetelő, üreges téglafalazat, valamint eljárás ennek előállítására, külön e célra szerkesztett üreges tégla tömbökből, a téglák felemelésére és üregeinek elzárására való szerszámmal

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓ8ÍG SZABADALMI LEIRAS 120215. SZÁM. VlII/a. OSZTÁLY. — E. 4883. ALAPSZÁM. Hőszigetelő, üreges téglafalazat, valamint eljárás ennek előállítására, külön e célra szerkesztett üreges téglatömbökből, a téglák felemelésére és üregei­nek elzárására való szerszámmal. Erdmenger Ferenc mérnök München. A bejelentés napja 1935. évi október hó 2-ika. A találmány olyan üreges téglafalazat,, mely a jelenleg ismert, ilynemű falazabok hiányainak kiküszöbölésével, lényegesen nagyobb mértékben biztosítja e falazatok 5 tulajdonképeni célját: a jó hőszigetelést. Ezt a következőképen érjük el. A falazáshoz külön e célra készült, üre­ges téglatömböket használunk, még pedig az 1. ábra szerinti u. n. «egész» téglát 10 és a 2. ábra szerinti «fél» téglát. Az egész tégla négy, a fél tégla pedig két nyitott; hosszirányú üreggel készül, mely üregeket a téglák befalazása alkalmával rövid ha­barcsdugók zárják el, nehogy az egymás-15 hoz csatlakozó üregek, amint ez az eddig követett falazási mód' mellett történni szo­kott, a falazatban csatornát képezzenek, melyek lehetővé teszik, hogy a falazat bel­sejében a hőszigetelést hátrányosan befo-20 lyásoló légáramlás keletkezzék. A falazás különleges falazó szerszám segítségével történik (3. ábra), melynek annyi villaszerű ága van, ahány nagy ürege van a téglának. Az ágak egyik vé-25 gükön úgy egymással, mint a visszahajlí­tott fogantyúval mereven össze vannak kötve, szabad végződéseik pedig, a tégla üregeinek elzárása céljából, megvastagítva vagy rájuk erősített, kis zárólapokkal ké-50 szülnek. Ha e szerszám ágait a tégla egyik homloklapja felől annak üregeibe toljuk, úgy ezeket,, közvetlenül a másik homlok­lap síkja mögött elzárjuk. E falazó szer­szám használata már most lehetővé teszi, 55 hogy a kőműves a tagy téglatömböket egy kézzel felemelhesse, a másik kezében tar­tott kanállal pedig a felemelt tégla hom­loklapját, a tömör illesztőhézag képzésé­hez szükséges habarccsal teljesen befedje anélkül,, hogy a habarcs mélyebben hatol- 40 hatna a tégla üregeibe, mint azt a szer­szám megvastagított végei (4. ábra) éppen megengedik, végül, hogy a téglát ugyan­csak egy kézzel a falazatban elhelyez­hesse. Az üregek végződéseiben ily mó- 45 dlon keletkezett (d, dl) habarcsdugóknak (7. ábra) azonban nem szabad' összeros­kadniok, hanem megkeményedve az üre­gek állandó, tömör lezárását kell képez­niük. Ebből adódik azután annak szüksé- 50 gessége, hogy az üregek magassága és szé­lessége bizonyos határt nem haladhat meg. Miután a szükséges teherbírás miatt a téglák bordáinak viszonylag vastagoknak kell lenniök — ami természetesen a szi- 55 getelő hatás rovására megy — ezt, a ta­lálmány szerint, azzal ellensúlyozzuk, hogy a bordákat egy sor egymás felett fekvő^ keskeny (a, al) lyukkal készítjük (5. ábra), melyek levegővel telten növelik a szige- 60 telő hatást,, -anélkül azonban, hogy a bor­dák teherbíró képességét lényegesen csök­kentsék. E lyukak további feladata meg­akadályozni azt,, hogy a kőműves, a fa­lazatban elhelyezendő vezetékek számára 65 szükséges hornyok kivésése alkalmával, a téglák külső bordáit áttörje s ezzel a tégla oldallapját szétroncsolja. Hogy a téglák üregeinek (b, bl) áthida­lása (5. ábra), a hőtechnikai követeimé- 70 nyeknek megfelelően, minél vékonyabb, de mégis kellő szilárdságú legyen, azt a ta-

Next

/
Thumbnails
Contents