120174. lajstromszámú szabadalom • Gőzturbinatelep
is igen kedvezően alakulnak, úgyhogy csak igen csekély lapátveszteségek követkéz nek be. Az alacsony nyomású túlhevített gőz igen 5 kis i'ajsúlvára való tekintettel a ventilációs és súrlódási veszteségek majdnem elhanyagolhatók, miután ezek a veszteségek elsősorban a gőz fajsúlyától függnek. A tömítőszelenoéknél gyakorlatilag egy-10 általán nincsenek veszteségek, minthogy a gőznyomás az első vezetőkerék után már egy atm.-át sem ér el. Tömítetlenségi vagy szivárgási veszteségek a nagy fajlagos gőztérfogat folytán ugyancsak jelentéktelenek. 15 A leliülési veszteségek szintén kedvezőbben alakulnak, mert a gőz az egész turbinán keresztül túlhevített állapotban marad és így a hőelvezetés csökken. A hőátadófelület nagyobb ugyan, ez a különbség azon-20 ban kisebb hatású, mint amekkora a hőátadási tényezőnek kedvező rosszabbodása. Az a körülmény, hogy a gőzmennyiség az utolsó kerekekben is még mindig túlhevített állapotban marad, a gőznedvesség ká-25 ros befolyását kiküszöböli. Végül a találmány szerinti, kisnyomású túlhevített gőzzel táplált turbina mechanikai hatásfoka sem alakul kedvezőtlenül. A tengelyek és csapágyak ugyanakkorák ma-30 radnak, mint a nagynyomású kisturbináknál, valamint a szabályozónak és az olajszivattyúknak hajtására fordított munka többlete sem számottevő. Általában véve az összes belső és külső 35 veszteségek jóval csekélyebbek, mint a nagynyomású kisturbináknál és végeredményben oly effektív hatásfokot eredményeznek, melyet nagy turbinaejgységeknél sem igen lehet felülmúlni. Egészen kis 40 teljesítményeknél is még kedvező gőzfogyasztás érhető el, ha egészen alacsony (0.03—0.04 atm.) vákuumról gondoskodunk. A turbina gőzmennyiségének nagyobb 45 ugyan a hőtartalma, mint a dugattyús gépelvé. Ezt a különbséget azonban részben már az a körülmény is ellensúlyozza, hogy a turbinából távozó gőzmennyiség még túlhevített állapotban van, ami, bár korlá-50 tolit mértékben, a regeneráló eljárás alkáltmazását teszi lehetővé. Eszerint a fáradt túilhevítési hőtartalmát a gőznek a kondenzátorba való beáramlása előtt a tápvíz előmelegítésére használjuk fel. Az így 55 elért nyereség, mint röviden jeleztük, korlátolt ugyan, azonban a regeneráló eljárásnak ilyen módon való felhasználása jja. turbina költséges lecsapoló helyével szemben) igen kis költséggel jár. A regeneráló eljárásnak ez a lehető legegyszerűbb meg- 60 oldása tehát csak hőátadőfelütelet igényel, melyet a fáradt gőzt kibocsátó csőtoldat és a kondenzátor közé iktatunk. A beszerzési és üzemköltségek tekintetében az egész gőzturbinatelepet azonos tel- 65 jesítményű dugattyús üzemmel összehasonlítva, azt találjuk, hogy az előbbinél már maga a kazán is, úgy a berendezési, mint az üzemköltségekben igen jelentős megtakarításokat tesz lehetővé. (Különösen áll 70 ez a gőzturbinatelepnek alább említett, különleges kazánt alkalmazó megoldási alakjára.) Ugyanis 1—2 atm. nyomásnál való gőzfejlesztésre szerkesztett kazán gazdaságossága a nagynyomású kazánét messze 75 felülmúlja. Hasonlóképen, áramfejlesztésre való alkalmazása esetén is jóval kisebbek a beszerzési költségek, mert a nagyobb fordulatszámú turbinával hajtott áramfejlesztő dinamó jóval olcsóbb, mint a du- 80 galtyús gépekkel hajtott dinamók. (Ha az áramfejlesztőt a dugattyús üzemben is gyorsan akarnók járatni, ez az áttételek jelentős energiafogyasztása folytán meglehetősen nagy teljesítményveszteséget je- 85 lentene.) Mint a fentiekből látható, a fontos ipari előnyök egész sorozatával állunk szemben, melyekre eddigelé egyáltalán nem gonr doltak. 90 A gőzturbináknak a találmány szerinti megoldási területe a találmánnyal kapcsolatban gyakorlatilag tekintetbejövő összes eshetőségeket figyelembevéve, számszerűleg, vagyis gyakorlati határértékkel, úgy 95 jut kifejezésre, hogy az «JS» entropiadiagrammban az 1.9 entrópia-értéktől jobbra és az 1 atm. túlnyomás vonala alá eső terület bármelyik pontjának megfelelő állapotú kisnyomású túlhevített gőzzel táp- 100 Iáit, önálló turbinát vagy turbinákat alkalmazunk. (Itt, valamint az alábbi igénypontban, az «önálló» kifejezés alatt az értendő, hogy kisnyomású túlhevített gőzzel egyetlen turbinát vagy egy turbinarendszer 105 első fokozatát csapjuk meg.) A tekintetbe jövő diagrammterület a rajzon az 1.9-nyi entrópia-értéken átmenő függélyestől jobbra eső terület. A találmány alkalmazásával járó gya- 110 korlati előnyök meglepően fokozott mértékben jutnak érvényre a találmány ama célszerű megoldási alakjánál, mely szerint az alacsonynyomású túlhevített gőzzel táplált kislurbinát tagoskazánból, célszerűen 115 öntőttvas-Lagoskazánból tápláljuk. Tudvalevő, hogy a kisnyomású kazánoknak legelőnyösebb alakja a tagoskazán, mely az