120161. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső és modulálóberendezés
6 12016t. lálófeszüllségek frekvenciájával fordított arányban változtathatjuk. Ha ezt az állapotot elérjük, a (4) csőben tiszta modulált frekvenciájú hullám áll elő. amely 5 azután a (70) körben jelenik meg. Ha modulált fázisú rezgéseket kívánunk előállítani, akkor a (63) ellenállás és a (64) kondenzátor értékeit úgy választjuk meg, hogy a (68) cső vezérlőrácsa és ka-10 tódája között megjelenő modulálól'eszültségek a felvitt modulálóíeszültségekkel egyenesen arányosak és ez utóbbiak frekvenciájától függetlenek. Ez esetben az áramköri (AFT) traszformálor, szekundér-15 tekercse útján, a (68) csővezérlőrácsához és kalódájához közvetlenül hozzákapcsolható). Ezt úgyr eszközölhetjük, hogy az áramköröket az (x) jelzésű pontoknál megszakítjuk és e pontok közötti áramkörré-20 szeket eltávolítjuk. Az 5. ábrán látható (1) elektroncsőben a cső kimenőleljesílményét úgy növelhetjük, hogy a két ütközési anódával szomszédos második (90) anódál alkalmazunk. A gya-25 korlatban a (90) anóda a csőbe helyezett vezetőelem, vagy a cső burkolatára felvitt bevonat lehet. A (90) elektródát a (10) elektródákra felvitt feszültségnél pozitívabb feszültségen tartjuk. Ez a (90) anóda vagy 30 gyüjtőelektróda a (10) ütközési anódáról a szekundéremisszió jelensége folytán kisugárzott szekundér elektronokat gyűjti, amely jelenség akkor lép fel. ha a sugár primer elektronjai az ütközési anódát érik. 35 A (90) elektróda egyúttal a csőben lévő szabad elektronokat is összegyűjti, amelyek száma tekintélyes lehet, ha a (10) elektródák rácsok vagy hálók. A (90) elektróda a bemutatott különleges kialakíLás-40 nál a két (10) elektróda é;s a (70) áramkör árain pályájában foglal helyet és minthogy a szekundéremisszió a priméremiszsziónál nagyobbá tehető, a kimenőáram ez úton nyilvánvalóan növelhető. Ha ezt a 45 kívánt mértékben eszközöljük, akkor a (70) kimenőáramkor és a használati áramkör közötti fokozatok számát lényegesen csökkenthetjük. A megmaradó fokozatok úgy működtethetők, hogy az előállított erő-50 sebb modulált fázisú vagy frekvenciájú rezgések frekvenciáját sokszorozzák, ha nagyfrekvenciájú kimenőáram kívánatos. A leírt jelenséget tehát felhasználhatjuk arra, hogy a kimenőleljesítményt ismert 55 módon növeljük. Nyilvánvaló, hogy a fent leírt készülék számos változtatása lehetséges. A találmány alapgondolata szükségessé feszi elektronkilövelőszerv vagy más elektronforrás és olyan kialakítású anóda alkalmazását, 60 hogy a cső egyik vagy másik elemére felvitt feszültségingadozások az anódakörben fázis-, frekvencia- vagy amplitudómodulációvá alakuljanak át, mimellett az átalakítás fajtája az anóda kialakításától, 65 valamint a bemenőfeszültségek természetétől és azok felviteli módjától függ. A leírt készülékben a maximális fáziseltolás mértékét az anódlemezek határvonalának görbülete határozza meg, azaz a 70 fáziseltolás mértéke a (3) egyenlet «a» értékétől függ. A 2. ábrán bemutatott anóda esetén a fáziseltolás kb. plusz és minusz 90°, ha a bemenőfesziiltség amplitudó,modulációja 50%-os. Ugyanilyen félté- 75 telek mellett a bemenőfeszültség 75%-os ampliludómodulációja kb. plusz és minusz 130-os fázisellolást eredményez és így tovább. Az elektronsugár fent leírt elektroszta- 80 likus kitérítése helyett elektromágneses kitérítést is alkalmazhatunk. A helyeit, hogy az elektronáram kitérítésére használt feszültségek amplitudójál modulálnók, e feszültségek állandó am- 85 liludójúak is lehetnek és a modulálófeszüllséget (megfelelő arányban) az elektronkilövelőberendezés gyorsílóelektródás áramköreibe vezethetjük. A gyorsítóelektróda feszültségeinek változtatása az elek- 90 tronáram érzékenységének vagy merevségének változtatását okozza, úgyhogy ha a kilérílőlemezekre felvitt feszültségek állandó ampliludójúak, az elektronárammal az ütközési anődán leírt kör kiterjedése az 95 anódaíeszüllségekkel valamilyen fordítotl viszonyban változik. Az elektronkilövelőberendezés kél vagy több elektródájára (megfelelő arányban) felvitt feszültségek változtatása szükséges, hogy az elektron- 100 áram éles fókuszbagyüjlését a modulációs periódus alatt megtartsuk. Az 1. ábrán a (10) ütközési anódának sík felülete van. A cső másik kivitelénél viszont a (10) ütközési anódál ívelt felület- 105 tel (tálszerűen) alakítottuk ki, amint az la. ábra mulatja, úgyhogy az elektronkilövelőszervből kilépő elektronok mindenkor nagyon megközelítően ugyanazt a távolságot futják be, mielőtt az anódát érik, tekintet 110 nélkül arra, hogy az elektronáram a kitérítésnélküli pályájából milyen mértékben térül ki. Ez esetben az ütközési elektródák határvonalainak görbületét az egyszerű (3) egyenlet nem határozza meg teljesen. E 115 különleges kialakítású csőnél a határvona-
