120159. lajstromszámú szabadalom • Ívszerű katódavényt árasztó kisülőlámpa

130159. 3 ill. hosszúságát a találmány értelmében elég kicsinyre szabjuk. A megengedett közepes áramerősség meglepően nagymértékű fokozása részben ki-5 egyenlíti a katóda felszínének csökkenését, úgyhogy a kis ülőáram erőssége a gyakorlati követelményeket bőségesen kielégítő fénygerjesztést lehetővé tevő értékeket ér el. Ehhez járul még, hogy a talál-10 mánynak megfelelő lámpákban a katódafénynek erősen világító fényfelhőszerű belső öve a katóda emittáló felszínét teljes egészében burkolja. Minthogy a katóda felszíne kicsiny, a fényfelhő is aránylag 15 kis térre tömörül (azért a lámpa többi része is fényt áraszt, csak kisebb intenzitásút) és az így fokozott fénysűrűség szubjektív vonatkozásban is növeli a lámpa hatását a szemlélőre. 20 A katódafény intenzitásának a kisülőáram sűrűségének növelésével való fokozásán kívül a találmány a hatásfokot még azzal is javítja, hogy a közvetett fűtésnek az izzókatóda felhevítésében kisebb szerepet jut-25 tat. Eddig azt vélték, hogy, minél kisebbek a fűtött elektróda méretei, a közvetett fűtésnek annál nagyobb részt kell az egész teljesítményből juttatnunk. Az a felismerés, amelyen a találmány alapul, hogy 30 t. i. kis felületű izzókatódák felületegységenkint nagyobb mértékben terhelhetők, annak figyelembevételéveL hogy az emiszszió fokozása a maga-fűtés fokozódását idézi elő, éppen ellenkező szabály fel-35 állítására — legalább is a találmány tárgyi körébe eső lámpákra vonatkozóan — s a találmánynak oly értelmű továbbfejlesztésére vezetett, hogy a fűtőáram kört és a kisülés áramkörét 40 akként méretezzük, hogy rendes üzemben a lámpa fogyasztotta villamos teljesítményből a kisülésre legalább akkora, előnycsen azonban jóval nagyobb rész essék, mint a közvetett fűtésre. Meg-45 lepetésre kiderült, a közvetett fűtésre fordított teljesítmény az üzem veszélyeztetése nélkül a kisülésre fordított teljesítmény felére, sőt harmadára vagy még kisebbre csökkenthető. 50 Az emittáló felületnek, különösen pedig a hosszúságának a találmány értelmében való csökkentése a katóda- és anódaként együttműködő elektródapárnak a szóban forgó fajtájú lámpákra nézve újszerű el.5 rendezésére is vezetett. Két elektródacsövecskét közös tengelyvonalban egymás fölött vagy mögött rendezünk el, amikor is a lámpa edénye kis átmérőjű csőként alakítható. Az áramsűrűség jelentékeny fokozásával fi<> a találmány lehetővé teszi, hogy ívszerű fényjelenséggel járó kisülést oly csekély villamos teljesítménnyel idézzünk elő, amekkora eddig legfeljebb parázsló kisüléshez volt elegendő. A találmány szerint 65 készült lámpák tehát kicsiny vagy közepes izzólámpák helyett kivilágítás céljára vagy fényreklámok- és hasonlókhoz is jól használhatók, és pedig annál előnyösebben, mert wattonkint több lument sugároznak 70 ki mint a kisebb izzólánipák. Időnkint hirtelen elsötétedő vagy gyorsán váltakozó fényjelenségekkel működő fényreklámberendezésekhez annyiban is alkalmasabbak az izzólámpáknál, hogy ezeknél gyorsab- 75 ban gyúlnak és alszanak ki. E tulajdonságuk teljes kihasználására a találmány az ilyen "berendezésekben használatos vezéri őkapcsolók sajátos elrendezéséről is gondoskodik. 80 A mellékelt rajz a találmánybeli lámpák három kiviteli példáját tünteti fel. Az 1. és 2. ábra közvetett fűtésű két elektródás lámpa elül- ill. oldalnézete, a 3. ábra az elektródák egyikét erősen na- 85 gyított hosszmetszetben tünteti fel tartójával együtt. A 4. ábra egyenáramú lámpát nyakrészében elhelyezett anódával s a találmány értelmében elrendezett vezérlőkapcsolóval 90 tüntet fel. A 5. ábra váltóáramú lámpa vázlata közös tengelyvonalbon egymás felett elrendezett elektródákkal. Az 1—3. ábrák feltüntette lámpának két 95 egyformán készült, közvetett fűtésű (1, 1) elektródája van, melyeknek szerkezete a 3. ábrából látható. Az elektródák (2, 2) fűtődrótjait a lámpa belsejében (3) vezető egymással sorba kapcsolja, úgy, hogy a 100 kisülés megindultával az áram a lámpa belsejében két egymással párvonalas ágban folyik, melyek közül az egyik a kisülőközt, a másik a két fűtőtekercset tartalmazza. Az elágazás (4, 4) pontjai (a 105 lámpasaroktól tekintve) a fűtőtekercsek előtt vannak, amely ismeretes kapcsolásnak előnye, hogy az elektródák közvetett fűtése üzemközben a hálózati feszültség ingadozásaitól függetlenül, mert a (4, 4) 110 pontok között mérhető feszültség egyenlő a kisülés állandó feszültségfogyasztásával. Az emittáló bevonatot a 3. ábrán (5) jelzi. A találmány értelmében az imént leírt lámpa méretei és villamos üzemadatai, 115 lámpatöltésként túlnyomó részben neont feltételezve, a következők: Az elektródacsö-