120135. lajstromszámú szabadalom • Ejtőernyő

1., 2., 3- és 4. ábrák az ejtőernyő szájnyílását körülvevő gyűrűkhöz tartozó egyik kötélnek felső megerősítését, illetve ennek részleteit mutatja be részben nézet-5 ben, részben metszetben. Az 5., 6. és 7. ábrák az ernyőkarima egymással csatlakozó két kötele közötti kötélnek alsó megerősítését, illetve ennek részleteit ugyancsak részben nézetben, rész-10 benj pedig metszetben tűnheti fel. A 8. áhra a függesztő hevederhez vezető kötelek nyalábját tünteti fel részletesen, míg a 9. ábrán a külön megerősítéssel ellátott 15 kötél egyik fajtája látható. Az i—4. ábrákon, amelyek a függesztő kötél megerősítésének egyik példaképem kiviteli alakját tüntetik fel a fentiekben kifejtett elvek szerint, az ejtőernyő leg-20 magasabb pontján lévő légátbocsátó lyukat vagy nyílást az (1) és (2) rugalmas gyűrűk veszik körü'l. A (3) bőr bevonatnak az a rendeltetése, hogy a kötél által a rugalmas gyűrűkre gyakorolt nyomást •25 elossza. E (3) bőrbevonatot — amely azonban más anyagból is készülhet — kívülről a selyemből vagy más anyagból készült (4) szalaggal erősítjük. A függesztő .(5) kötél szomszédos két (6) és (7) e^rnyőrész 30 átlapolt hajtásából lép ki és (8) fület alkot. E fül az ejtőernyő nyílásának szélén megerősített két vékony (9) kötél között halad át. amely (9) kötelek arra valók, hogy az ejtőernyő legmagasabb pont-35 ján lévő nyílás legnagyobb deformációját határolják. Az (5) kötél és ennek visszahajlított vége, valamint a (6) és (7) ernyőrészek és a vékony (9) kötelek erősen egymáshoz vannak kötve, illetve erősítve, hogy 40 az egész kötés tartósságát biztosítsuk és a részeknek minden viszonylagos elmozdulását megakadályozzuk. Az ejtőernyő legmagasabb pontján lévő nyílást körülvevő ernyőszegélyen kereszteződő _(10) varrást •tó alkalmazunk (1., 2. és 4. ábra) oly célból, hogy a (6) és (7) crnyőrészeknek nagyobb elmozdulást, illetve a nyílásnak és az ezt határoló (1) és (2) gyűrűknek tágulást engedjünk, anélkül, hogy azok 50 anyaga felszakadna vagy ettépődnék. A függesztő ,(5) kötélnek (8) fülét a rqgalmais (1) és (2) gyűrűk közölt erősítjük meg és pedig a (4) szalaggal erősített (3) bevonatnak megfelelően, olyan (11) szo-55 rílókötéssel, amely a tüggeszLőkötél (8) fülébe vezetve, a (3) bevonatot és a megfelelő (4) erősítőszalagot körülveszi és így azokat egymáshoz köti. Ha a (11) szorítókötésnek egy vagy több (12) tekervényét az erősített (3, 4) bevonatba ve- 60 zetjük úgy, hqgy ha a rugalmas (1) és (2) gyűrűk egyike vagy másika utánaengedne, a (11) szorítókötés elcsúszását, valamint az (5) függeszt ők ötéinek a sértetlen rugalmas gyűr ütői való elválását 65 megakadályozzuk. A nagyobb húzóigénybevételnek egy második pontja ama hely, ahol a függesztő kötél az ejtőernyő erősbített karimájától ektég, illetve elágazik. Annak elérésére, 70 hogy a kötés e helyen is kellő erősségű legyen az ernyő karimájának szélét keskeny szalaggal vagy csíkkal erősbíijük és a függesztő kötelet a szomszédos ernvőrészek egymással kapcsolódó kötésébe ve- 75 zetjük és a kötelet e kötés fölött erősítjük meg. Megtörténhetik azonban, hogy a karimának széle önmagában vi.sszah.aj lik és a kötél a légmromás következtében szög álatt támad,, miért is az ernvő karimá- 80 ját felszakítaná vagy megrongálná és így annak szilárdságát csökkentené. Ez utóbbi lehetőségnek azzal vesszük elejét, hogy az ernyő szélét a függesztő kötél között leeresztjük, illetve meghosszabbítjuk és 85 rajta kötés nélkül egy pó t-ikötéldarabot helyezünk el. Az 5—7. ábrák az ilyen kötésnek egy példaképem kiviteli alakját tüntetik fel. A (13) és (14) függesztő kötelek, amelyek 90 közül a (13) kötélrész az egymással szomszédos _(15) és (16) ernyőrész közös hajtásán van átfűzve, míg a külső részt alkotó (14) kötél a kötést (17) helyeu hagyja el. A (18) kötéldarab az ellenkező oldalon 95 van megerősítve, mint amely oldalról a (14) függesztő kötél kiindul. A (18) kötélrész a (14) kötélhez van erősítve, valamint az ejtőernyő erősítéssel ellátott (19) karimáján. A (19) ernyőkarima kifogásta- 100 lan hajlíthatóságának megtartására a (18) pótkötelet Y-alakban vezethetjük, amint ezt a 6. ábra mutatja, de elhelyezhetjük e kötéldarabot másképen is. A (18) kötéldarab készíthető selyemből, lenből, vagy 105 más megfelelő, rugalmas és hajlékony anyagból. A nagyobb húzóigénybevételnek 3. pontja megfelel a függesztő kötél alsó össze hajtási helyének, ahol vágóigénybe vétel lép 110 fel és ahol a hajlítás következtében a kötél erősen deformálódik, hogy a húzófeszültséget elbírja. A fellépő igénybevételek legyőzésére alkalmazott módszer abban áll, hogy a függesztő kötél e részé- 115 nek anyagát erősítjük. Az ilyen függesztő köteleknek, hogy önmaguk körül való tekerődését megakadályozzuk, csőalakot