120126. lajstromszámú szabadalom • Nagyteljesítményű fűtőberendezés
M A fl YAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 130126. SZÁM. IT/H. OSZTÁLY. — T. SG04. ALAPSZÁM. Nagy teljesítményű fűtőberendezés. Dr. Tantos Gyula v. th. tanár lelkész, Kalocsa. Pótszabadalom a 117786.1. számú törzsszabadalomhoz A pótszabadalom bejelentésének napja 1935. évi december hó 23-ika. A 117786. sz. törzsszabadalomban olyan pótiulőleslet helyeztem védelem alá, melly a tüzelőszerkezet és a kémény közé kapcsolható, jó hővezető anyagból^ pl. vasbádog-5 ból készült szekrényből áll, amit az jellemez, hogy lávehető terelőlapok oly módon vannak a belsejében elrendezve, hogy a füstgázok, bekapcsolt járatok esetében, a járatokban alulról felfelé áramlanak. io A törzsszabadalom 2. igénypontjában olyan kivikili alakot helyeztem védelem alá, melyben a terelőlapok ferdén vannak elhelyezve, miáltal a füstgázok természetes felfelé áramlása biztosítva van. lf) E fűtőtesttel tovább kísérletezve, arra a meglepő és nem várt eredményre jutottam, hogy több ily fűtőtest megfelelő módon kapcsolva, nagy fűtési teljesílméuyekre alkalmas fűtőberendezést képez. Ez azért 20 volt lehetséges, miivel a törzsszabadalom saej-iinti pótfűtőteslek, mint a törzsszahadalom leírásában is kifejtettem, a huzatot . nem csökkentik Aónyegesen, aiert belsejükben, bekapcsolt járatok esetében, a 25 füstgázok természetes irányban, tehát alulról felfelé vándorolnak. Ha most aztán az a feladatunk, hogy nagyohb helyiséget, pl. 300 köbméteres vagy még nagyobb helyiséget, pl. termeket 30 fűtsünk, akkor úgy járunk el, hogy a tüzelőszerkezethez, tehát a kályhához, könyökcsövek, sitb. segélyével, töbib fűtőtestet kapcsolunk, egyetlen, közös, hozzávezető füstcsővel, mely megfelelő elágazások révén, 35 bekapcsolt járatok esetén, alul vezeti a füstgázokat a pótfűtőtestekbe. A fűtés gázai itt is csak egyszer mennek lefelé a pótfűtőtestekig, azután a pótfűtőtestben alulról felfelé haladnak és így csak egyszer változtatnak irányt, akárhány (akár két íO vagy három) pótfűtőtestet kapcsolunk is a kályhához. Begyújtáskor az összes fűtőiestiek úgy vannak a kályha és kémény között kapcsolva, hogy a füst ne menjen át egyik 45 fűtőtest járatain sem, hanem a közös füstcsőből kiinduló, közös füstcsövön át, mely közvetlen a kéménybe vezet. Ha a huzat erősödött, előbib az egyik fűtőtestet kap>ccsoljuk be, majd, ha ennek a huzatai is 50 átmelegedtek, a másikat, utána, egy idő múlva, a harmadikat. Természetesen előfeltétel az, hogy e fűtőtestek nadnd a törzsszahadalom szerinti kiképzésűét legyenek. Csak így válik lehe- 55 tővé az, hogy jaagy térfogatú termek -esetébem, akár két vagy három ilyen fűtőtest kapcsolható párhuzamosan a kályha és kémény közé, amikor meglepő módon anélkül, hogy akármilyen költséges kályhái- 60 saerkeaetet alkalmazu.áúak, régi, közönséges kályhával és a törzsszabadakím sz«ni«ti fűtőtestekkel, azokat e pótszabadalom szerint kapcsolván, igen jó hatásfokkal fűthetünk. 66 A mellékelt rajz a fűtőtestek kapcsolásának példaképem megoldását vázlatban szemlélteti, ahol az ábra kettős ú. n. iker kapcsolást tüntet fel. Az ábrán (k) a kályhát alaprajzban, 70 (fl) és(f2) a pótfűtőtesteket jelöli, melyek (a) cső révén vannak a kályhával illetve a kéménnyel összekapcsolva. Az (a) cső (d)nél lefelé fordul (bukik) és e lefelé menő ágból, az alaprajzban feltüntetett módon, 75 alul ágaznak ki az (ml) és (m2) összekötő
